2009.03.30--hétfő

Sziasztok!

Úgy tűnik ismét sikerült megjavítani a nemblogolás világcsúcsát.  Ennek több oka is volt.  Nem szeretném, ha belefáradnátok a találgatásokba, ezért úgy döntöttem, mesélek magamról, de esti krimi lesz.

Hétfő reggel edzésre menet rosszul éreztem magam. Sőt mi több, menni is alig volt erőm. Hogy fogok így helytállni órákon keresztül, pláne olyan intenzitással, ami április közeledtével elvárható lett volna tőlem?   Nem kockáztatom meg, hogy életemben most először elájuljak a medence partján, ill. a futópálya valamely részén, ezért inkább haza indultam.  Normál esetben  5 perces út innen visszafelé, de 20 percig tartott mire haza bírtam érni.   Még aznap vérvételre mentem, hogy kiderüljön, mi a gyengeségem oka. Jajj nekem TŰ!

Belém szúrta a laboros néni, ájáj Na majd következő napra meglesz az eredmény.  Nem kellett rá sokat várni, végigaludtam a hétfőt, ahogy volt.

 Keddre meglett a laboreredmény: (most megkérek mindenkit, hogy jó erősen kapaszkodjon bele valakibe!) a Vas szintje a szervezetemben drasztikusan alacsony a min. 6,00-26,00 a normál érték, ezzel szemben az enyém 2,00 + megemelkedett fehérvérsejt-szám, vagyis megborult a teljes vérkép.  Most már világosan láttam milyen sötét jövő vár rám. Alig volt már erőm felkelni az ágyból. Nem csupán egyszerű vashiányról volt szó!  Orvosi konzultációt követően még azon hét szerdájától kezdődően vénás vasinjekció-kúrára jártam. 5 ml vénás  Fe-t kapok. Ez még egy április elejei szerdán kezdődött, persze bal kézbe így aztán nem kellett írogatnom 1 darabig.  Az én dokim nagyon korrekt, mondta, hogy felír vastabit is,  csak mire azzal helyre jövök, pláne h. sportolhassak is az én esetemben olyan  3-4 hónap.  Ha vállalom a vénás szurit, ez a folyamat 3-4 hétre rövidülhet.

 Sportolni akarok, de ha ilyen alacsony a vasam, ami nem pusztán vashiány,  nincs más teendő.  

Pár nappal a teljes kimerülésemet megelőzően mindösszesen 1 egész kört sétáltam az Egyetemi pályán (300m), ott ahol minden más esetben 20 körös penzumot szoktam teljesíteni, és sokkal jobban elfáradtam.

 A vas mennyisége a szervezetben az határozza meg, mennyi oxigént tud megkötni a szervezetben (vas). Esetemben már olyan alacsony volt a szint, alig jutottam levegőhöz és így oxigénhiányosan nem lehet sportolni, mert még így is drasztikusan megemelkedett a pulzusszámom, mivel a zsív próbálta meg kompenzálni az Oxigén felhasználását. Úgy döntöttem, én leszek az új  Ironman és bevállalom a vasat!

 Szerdán kicsit fájt a szúrás helye, de kibírtam, persze szigorúan nem nézek oda, mert úgy jártam volna mint a „Red Monster”  az Msn-en!  Pénteken délelőtt ismét szuriért mentem, ugyanúgy bal kar vénásan (mert 1. az egészség,  csak 2. a Ferencváros!)  Valami azonban nem jól sült el és eldurrant az egyik vénám. Ájájájájájájájájájájájájájájjjj

Kb: 15-20 percen keresztül kellett erősen szorítanom a tű helyén,  ezt követően már a másik kezem, amivel leszorítottam is  elzsibbadt. Annyira fájt a bal karom, hogy nappal láttam csillagokat.  Azt mondták; borogassam, kenjem be, tegyek rá hideg vizes ruhát, csavarjam bé szárazba és úgy azzal aludjak együtt.  Ami engem illet, meg is tettem, ellenben azt hittem, ott helyben levakarom a falat.  Olyan kemény volt, mint ááálat, tök be volt dagadva, a vizes borogatás potom ½ óra leforgása alatt megszáradt rajta és forró égető fájdalmat éreztem az egész bal oldalamon.

 Lényegében a vas, amit belém szúrtak,  1 kis része ment mellé, attól totál megkeményedett az egész  könyéktájékom, nem bírtam rendesen sem behejlítani, sem kinyújtani. Ájájájájájájájjj! :’(  Kicsordultak a könnyeim is,

Pedig nem vagyok az a sírós fajta….