2008.06.20--Péntek
Délután 17:36
Képen:Hannah Stockbauer-Vele kezdődött
Képen:Laure (barátosném)
49 nap! Ennyi választ el a pekingi Olimpiától. Boldogan telepedtem le a gép elé, meg kell mondanom, komoly blogolási szándékkal. Tudom kicsit idejétmúlt, amit olvastok, de akinek nem tetszik, nyugodtan hagyja abba! (Nem fogok megsértődni!) Szóval, szóval, naszóval... Nem árt kicsit tájékozódni a sportvilág eseményeiről sem, na nem csak ezért, mert hamarosan 5 karikás lesz a tekintetem a kora hajnali kelésektől, hanem mert jó tudni, kivel mi történik a "felügyeletem nélkül".
Felmentem az egyik internetes oldalra tájékozódni. Amit ott láttam, attól lefagytam, mint télen a Windows! Ez valami vicc? Kérdezhetném joggal. Vagy talán ugyanaz tette ide, aki kedvenc úszónőm ruha nélküli képeiért felelős? Sajnos a hír igaz! Laure Manaudou bejelentette visszavonulását.
Csend. Erre most mit lehet mondani? "...ha újra bajnok lesz."--És ha mégsem?-Nem hiszem én azt. De 2008.08.16 és nem látjuk őttöbbet versenyezni? Visszavonul? Pont most, mikor fontos feladat vár rá. Nevezetesen visszahódítani a 400m női gyors világcsúcsát az ellenfedtől. Talán meg is teszi, sikerül neki, de aztán köszöni ennyi volt, ő kiszáll. Könnyes lett a szemem e sorok olvasása közben. Nem csupán arról van szó, h. 1 versenyzővel kevesebb. Ja és hogy nem gond, mert Alain Bernard az újabb francia... Persze-persze, én meg az Ayrton Senna! Ugye? Egyáltalán nem arról szól ez a történet, lesz-e valaki, aki viheti a trikolort és elénekelheti a Marseillest Peking után is. Mert ha csak arról lene szó, hogy francia úszó kell, hát tessék: Pierre Henry, Alena Popchanka, vagy Benjamin Stasiulis. Befejezi? És mi lesz velem? Arra senki nem gondolt. Kinek fogok ezek után drukkolni úgy igazán őszintén szívvel lélekkel? Persze nyilván drukkolok a magyaroknak, de valakinek szívből szurkolni egészen más!
Képekhez visszatérve. 2001.08.29-én a fukuokai világbajnokság műsorán láttam először a női 1500 m-es gyorsúszás fináléját. 400 méter megtétele után az 5-ös pályán tempózó svájci Flavia Rigamonti vezetett a német Stockbauer előtt. Ők ketten külön csatát vívtak egymással, miután sikeresen leszakították magukról a többieket. Japán nagyon messze van, ám a hangulat prímán átjött. Érezni lehetett, ahogy a lányok hasítják a vizet. Tudtam, hogy itt ma a 4-es pályán úszó német lány fog nyerni. (Még a keresztnevét sem tudtam.) szugerálni kezdtem TV-n keresztül; Meg fogod nyerni, mert én azt mondtam. Megnyered és kész! Erre gondoltam jó erősen,az pedig cseppet sem érdekelt, hogy hívják. A 4-esen úszó hölgy lesz a befutó. Én eldöntöttem. Elkezdett egyre-egyre gyorsulni, majd lehagyta Rigamontit és az élre állt. Rátapadtam a képernyőre, végigúsztam vele gondolatban a visszalévő hosszokat. Sikerült. STOCKBAUERmegnyerte. Rigamonti2. lett. Boldog voltam. Megcsináltam Vártam az eredményhírdetést, h. kiderüljön vajon mi a teljes neve a világbajnoknőnek. Úgy hívják 2001-ben Fukuoka 1500m-es női gyorsúszó világbajnokát; Hannah Stockbauer!! Tehát kedves HANNAH STOCKBAUER, GRATULÁLUNK A GYŐZELMEDHEZ!!!
Onnantól kezdve nem volt kérdés. -Ha úszni kell, akkor női 1500 gyors, ha pedig nyerni kell; HANNAH STOCKBAUER!!! Szimpatikus, kedves fiatal német lány innentől fogva a kedvenc úszóm lett. 2002-es berlini EB-n Jana Henke megelőzte őt 800-on, mérges voltam, Eljött 2003 Barclona FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség, ha valakinek nem tiszta) WB. Egyik úszótársam kinyomtatta nekem a versenyprogramot, én pedig minden versenyszám fölé odaítam a győztes nevét. /Asszem nem veszek lottót/ 3 a magyar igazság. 3-at rögtön el is találtam: 400, 800 és 1500 női gyors befutóinak nevét. Kitaláljátok, mit írtam fel??
Csak ennyit: Hannah. (Mind 3 helyre) Emékszem szürke sapkában állt rajthoz a 4-es pályán. Tudtam, hogy győzni fog. Sokan nehezteltek rám, mivel 1-gyel fölötte ( a 3-ason) egy magyar lány próbálta megfosztani győzelmétől, Risztov Éva,és én nem piros-fehér-zöldben voltam. Drukkoltam neki is, mikor Otylia Jedzejczak-kal versenyzett a 200 méter pillangó aranyáért, vagy az akkori vegyerskirálynő Yana Klochkova ellenében is. Itt viszont eltérő helyzet állt elő. Hannika nyer, a többi számot viheted Évike!! Annyira drukkoltam, hogy végül GYŐZTÜNK! --Igen együtt. Aztán 1500-on + 800-on ismételtünk. De szép is volt kijelenteniott a Palau Saint Jordi-ban; az 5*ös világbajnok HANNAH STOCKBAUER az ATHÉNI OLIMPIA FŐ ESÉLYESÉVÉ LÉPETT ELŐ!!
2004-et írtunk. Pontosabban 2004. 05.16-át. A helyszín ugyancsak Spanyolhon, de már főváros. Madrid. EB van. Kerestem Hannát, nem volt sehol. Miután Erica Villaecija pár napja volt oly kedves megnyerni a 800-as gyorsúszást, még maradt 1 utolsó reménym a 400-ra. Camelia Potec csatázott Risztov Évike fő riválisával Yana Klochkovával, és volt ott egy másik úszó is, aki épphogy 1. tudott lenni 100 női háton. Asszem Loren-nek hívják. (Talán a híres Sophia Loren lánya) Érdekes kis veseny volt Hannah Stockbauer nélkül. Nem fogom túlragozni, lényeg a lényeg, a francia hátúszó kislány, 4:07-es idejével Európabajnok lett. MANADU a keresztneve :) Kíváncsi leszek, mihez kezd majd az Olimpián, mert ott lesz Stocbauer is és vele szemben Lorennek semmi esélye. Itt oké, h. EB-t nyer, miközben mindenki más Athénre hangol. Nade ott...
2004.08.15 az Athéni döntő nagy napja női 400 gyorson... Lássuk csak ki úszik a 4-es pályán! Francia zászlót látok, tartok tőle, h. Manaudou. Akkor még nem szurkoltam neki. 100-nál világcsúcs részidőn belül fordult a kis francia, Otylia Jedzejczak-kal a "nyakán". 150-hez szinte egyszerre értek. 200-nál ismét világcsúcson belül egyszerre. Ekkor mutattak 1 víz alatti kamerás felvételt is. OTT DŐLT EL MINDEN!!!
Felismertem saját magamat a kamerán keresztül. Ez volt az a történelmi pillanat. Hannah Stockbauer 1 pillanatra eltűnt a képből és én kerültem a helyére. Én voltam az élen, Otylia pedig jött velem. Elárulom a titkot: (de senkinek 1 szót se!) Minden a víz alatt dőlt el. Ugyanis a francia kislány ugyanúgy lábtempózott, mint én, szinte sehogy. Egy láthatatlan kötélbe kapaszkodva 2 erős hosszú kezével húzta magát a győzelem felé!! Valami megfoghatatlan dolgot éreztem, ami ott keringett a levegőben. Azt a feelinget, amikor az ember azt sem tudja, merjen-e drukkolni valakinek, aki korábban nem volt kedvence, vagy csendben várja a végkifejletet. Érezni lehet, valami új dolog van születőben. Be merje-e vallani saját magának ott a Tv előtt vagy.... Nehéz kérdés, de sosem lehet tudni. Dönteni kéne, bár van egy olyan sanda gyanúm, hogy már döntöttem is. Asszem...
Utolsó 50-hez közeledve még mindíg fej-fej mellett a 2 rivális. Érdekes hogy Laure jobban halad, mint Oti és mégsem fárad annyira. Pedig nem így tanítják az úszósuliban. Ennyire az én stílusomat még nem úszta senki. Végre 1 ember aki... és már csak 10 méter van hátra, és meg fogja nyerni, meg fogja nyerni, vagy mégsem, vagy...és ezt nem hiszem el, ilyen nincs! 4:05,34 Épphogy, de megcsinálta és sikerült neki. Eldobom az agyamat. Elsírta magát ez a fiatal kis francia lány. Mekkora dícsőséget szerzett ezzel hazájának. Még ő maga sem hiszi el...
Nem titok, L'or ezen a napon valami sokkal, de sokkal nagyobb tettet vitt véghez, mint pusztán azt, hogy megnyert 1 Olimpiát és ezzel a mennyekbe repítette egész Franciaorszégot. Ezért még nem lenne a kedvenc úszóm, pláne nem az, akit ennyire bírok. Ettől még nyugodtan haragudhatnék rá, mivel legyőzte kedvenc Stockbaueremet!!! Ez pedig aligha tartozik a bocsánatos bűnök kategóriájába. Aki ilyet mer tenni velem, annak az ég irgalmazzon, mert...olyan csúnyán fogok nézni rá, és ha valakire én csúnyán nézek, annak aztán jajj lesz!!
Már ott és akkor is szemtelen volt és nem érdkelte senki és semmi. Nem törődött senki mással, de jól tette! És amiért én őt a legjobban szeretem, az úszótársadalomból; 2004.08.15-én Athénban bebizonyította nekem, (meg úgy ámblok a világnak) miszerint az én technikámmal úszva Olimpiai Bajnokságot lehet nyerni 400 női gyorson. A lábtmpómat is beleértve. Mondhat bárki bármit akar. Ezt még sosem láttam azelőtt senkitől, bár engem meggyőzött. Ezek után rajta kívül nem drukkoltam senki másnak, és pláne nem hasonlítottam össze senkivel. Külön klasszist képvisel, vízben és szárazföldön , ebben biztos vagyok!!!
Onnantól kezdve elkezdődött valami... 2005 Montreál Világbajnokság. Mindjárt az 1. napon. Jött, látott és győzött 400 gyorson, ami azóta a kedvnc számunk lett. Triesztben rövid pályán ismét győzött 400-on is + 800-on + 100 háton + úszott néhány világcsúcsot.
2006 márciusában megdöntötte Janet Evans világcsúcsát (4:03,03-mal). Majd nálunk Budapesten ismét tarolt. Örömmámorban úszott egész Pest számomra pedig Laure Manaudou neve egyet jelentett a győzlemmel. Helsinki rövid pálya. Az is nagyon pálya volt, akárcsak
Melbourne 2007, ami nagyon feküdt neki. 200-on is világcsúcs (1:55,52) Motiváció a köbön. Lelkesedése magával ragadott. 2007 Debrecen. Kétség sem férhet hozzá... ő lesz, aki mindent visz.
2008 Eindhoven Európabajnokság. Képzeljük csak el, amint Laure Manaudou ép fésülködik...---Tükröm tükröm mondd meg bátran, ki a legjobb úszó Európában! TE VAGY LAURE!!!
És most pedig itt akar hagyni minket. Kiért szorítsak akkor? Helyette??? Elege van, belefáradt az egészbe. Nem érez már magában kellő motivációt. Pedig még alig 22 éves. Mi lesz később? Képes és átengedi a terepet annak a 2 olasznak? Nekik aztán sosem fogok szurkolni. AZ TUTI!!! Végülis ez pont olyan, mint mikor egy jól ismert történetből "csupán csak" a főszereplő hiányzik. Mit számít az, mikor a díszlet kifogástalan?? --Ember tragédiája. Éva beteget jelentett, Ádám éppen nem ér rá, mert filmet néz, de nem kell aggódni, az alma nagyon szépen ki van fényesítve és Lucifer vagy 1,5 méterrel meghoszabbíttatta a farkát.
Komolyra fordítva a szót, fogalmam sincs mi lesz velem ezek után. Nem ismerek egyetlen másik olyan úszót sem, akinek 1 kicsit is tudnék szorítani és látnék benne ennyi fantáziát. Pont most befejezi. Alig 3 évvel korábban ő lobbyzott a 2012-es Párizsi Olimpiáért. Milyen szép is lehetett vona, ha otthon búcsúzik sportágától az ötkarikás játékok aranyérmével nyakában.
Eszembe jutott egyik kedves ismerősöm, s gondoltam jobb, ha tőlem tudja meg a hírt, mielőtt még valami más formátumból értesülne róla. Írtam neki 1 üzenetet, de közben olyan szomorú voltam, mint mikor Fed elvette L'or világcsúcsát. Csak ültem a gép előtt és komolyan elgondolkoztam azon, vajnon Peking után folytassam-e tovább....