Emlékeztünk azokra a katonákra ,akik több hónapon keresztül Hősiesen védték Budapestet.Végül 1945.02.11 .-én a sötétség beálltával Kitörtek . A fiatal katonák ,a budai hegység külömböző pontjain pihennek . Utunk során több ,mécsesekkel borított sírt érintünk .Igazán megkapó ,és magható látvány .

A Kitörés !!! Hát igen …tavaly nem lett megrendezve ,viszont idén mikor megláttam a kiírást ,azonnal tudtam,hogy megyek. A két rövidet már megcsináltam ,egyértelmű volt,hogy a hosszún megyek .De kivel ? a két bandita Béla ,és Elek azt mondták,ők nem szoktak éjszakai túrára járni ;) Viszont a Margitán sikerült elkapnom Jocit,és rögtön igent mondott ííí

Aztán mikor eljött a péntek, egész nap esett a hó ,hordta fújta ..valahogy elbizonytalanodtam. Már már ott tartottunk a levelezésben,hogy nem megyünk .

Aztán úgy alakult,hogy szombaton dolgoztam ,de mivel éjszakai túra ,,így akár a munka után is eltudok menni :).Jocival 6 kor taliztam a Moszkva téren ,mikor megláttam,a toalettjét ,nagyon aggódtam . . én hozzá képest eszkimónak voltam öltözve . Hamar kiértünk a rajthoz ,és 6:20 kor indultunk is a Városmajorból ,végig fel a fogaskerekű mellett ,majd a zöldre fordultunk, és azt követve ,felértünk a Normafához . Követtük a zöldet a tükör jégen , és megcsodáltuk a város fényeit …majd a síháznál kijöttünk az aszfaltútra . Innen a sárgán le a Csacsi-rétre ,ami remekül jelölve volt ,A4 es papírokkal ,és prizmával segítve az utat .

Többen is össze gyültünk ,majd innen tovább a sárgán kocogtunk a Virág-völgy felé . Joci egyre többször mondta,hogy tetszik neki a túra . Naná,mert még az elején vagyunk cillagom :P jó tempóban haladtunk felfelé a a János-hegyre ,tapírka is elkocogott mellettünk .ott akkor írígyeltem ,hogy ő a rövidre ment . Jocival megbeszéltük,ha nagy lesz ahó ,és sokat csúszkálunk ,Virágos nyeregnél kiszállunk,és elég lesz a 25km . Végül felértünk a kilátóhoz ,a 2.epre ahol fegyverrel felszerelkezett pontőrök fogadtak .

A kilátó ,meseszép volt ahogy kivilágítva magaslott a hegy tetején . Igen hideg ,és fagyos idő volt ,de a piroson lefelé hamar kimelegedtünk . Nagyon csúszós ,és köves volt ez a rész ,de egészen jól játható volt idáig végig . Leértünk a Szépjuhászné elágazáshoz,és a sárgán folytattuk utunkat a Hárs-hegy felé . Az emelkedőket evésre ivásra remekül kihasználtuk . Én egészen jól haladtam lefelé ,Joci viszont óvatosabb volt , ennek meg is lett az eredménye,a Hárs-hegyen hanyatt vágta magát ;)

Végre leértünk Hüvösvölgybe ,és a mentünk a sárgán tovább a meredek Újlaki –hegyre ,szó szerint négykézláb . A virágos nyeregbe 21:53 kor értünk . A pontőrök,itt is katonai ruhában voltak.Itt volt a 25 célja,és a 35 rajtja ,de jól voltunk, így eszünk ágában sem volt kiszállni . Kaptunk forró fasirtot kenyérrel,és kovi ubit hozzá .Legalább 30 percet pihiztünk ,még a ruhámat is kiterítettem a radiátorra . Vizesek voltunk… idáig folyamatosan szitált a hó .

Mikor kijöttünk az épületből ,megcsapot a fagyos éjszaka ,kocogásba kezdtünk ,még mindig a sárgán .Nagyon szép helyeken mentünk ,remek rálátás volt Óbuda fényeire .

Ezen az útvonalon senkivel nem találkoztunk ,így elővettük a térképet,mert elvesztettük a sárgát ,végül megtaláltuk,és leértünk a Rózsika forráshoz a 4.ell pontra . kaptunk kekszett ,és melegedtünk a tábortűznél . Néha lekapcsoltuk a lámpáinkat,hogy pihentessük a szemünket a csillagok háborújától . Az Alsó.-jegenye völgy mindig magával ragad , főleg a csendes éjszakában ,hallottuk a patak csordogálást , a fahidakon többször is átkeltünk .Végül kijöttünk a völgyből Solymár határában ,és elindultunk felfelé a sárgán . A derekamat kezdtem érezni ,már alapból is fasztummal volt bekenve ,és mivel ilyen jó a frissítés végig ,kitaláltam,hogy a fődemen megszabadulok az övtáskámtól .A Kerek –hegy jobban ment mint gondoltam , pedig a hó vastagsága igen csak emelkedett ,Már nem volt annyira letaposva ,,,megritkultak az emberek is előttünk . Végül 00 :15 kor értünk fel a Zsíros- hegyre az 5.ell pontra . Pufajkás ,fegyveres pontőrők,a tábortűznél , egy hatalmas bográcsban ,frankfurti levest főztek . Jocival rátapadtunk a tűz melegére ,és megettük a finom levest .

Elköszöntünk,és mentünk a Nagy-szénás felé .A bányász nyiladéknál eldugtam az övtáskámat egy bokorba ,kiszedtem egy két csokit , a zsíroskenyeret pedig zsebre vágtam .

A komfort érzetem egyből jobb lett . A hó itt már nem szitált,hanem esett ..a mélysége pedig hol 30 cm,hol 5 cm volt . Végül a Szénás oldalában nem voltak pontőrök ,,ezek után nem csodálom…Igen mély hóban kapaszkodtunk fel a csúcsra , a fenyők ágain puha vattaként ült a friss hó .De amit odafent kaptunk, azt szerintem egy életre megemlegetjük . A fagyos viharos szél a kőkemény havat ,bőrradírként csiszolta az arcunkhoz .Hihetetlen erővel tombolt,és mély hótorlaszokat emelt ,a kék sávra . Joci kamásli nélkül futócipőben merült el a 30 cm hóban . Előre mentem törni az utat , bár én is abban voltam ,csak kamáslival ;) már nyomok nem voltak előttünk behordta a szél . Végül a Kutya-hegy gerincén csendesedett az ereje. Most már a k+ on mentünk , a fák bokrok úgy ragyogtak mint a gyémánt . Végül még a kutya hegy csúcsán olyan mély hó volt,hogy az utat nem lehetett látni merre megy . Végül a kék+ ről ismét a sárga- ra váltottunk .

A forgókapunál ismét katonaruhás pontőrök fogadtak ,meleg tábortűzzel. A kapu csontra befagyott ,de Joci akkorát tekert rajta,hogy utána,még vagy 3x körbe fordult :) Ez amolyan feltételes pont lehetett ,mert tollat kértek tőllünk,de tollunk az nem volt…az övtáskámban maradt .így kitaláltam ,hogy kormozzon be egy botot ,és azzal igazolják ottlétünket . A jel azóta is az itineren van .Aa tollat viszont 5 percre rá megtaláltam zsebemben :) .Kérdésünkre,hogy mennyien vannak előttünk ,azt mondták 1 ember ! Bár igaz már 1 órája elment .Ettől nagyon megijedtem ,Nem akartam elől menni …főleg ott, ahol alig van jelzés ,helyette csak szalagozás lesz .

A sárgán vagy 4km mentünk lefelé bokatörő puha hóban . Nyomok csak itt ott voltak ,mert behordta a szél . Végül kiértünk a Nagy –erdő szélére ,mert,hogy nemcsak a debrecenieknek van Nagyerdejük ;) majd a foghíjjas létrán átmásztunk a kerítésen . A Dűlőről láttuk,hogy a völgyben villognak a pontőrők nekünk .Itt ott ,még A4 es papírok is segítették a tájékozódást ,Nem véletlen !! De mit nekünk A4es papír, vagy sárga szalag,ha másfelé is lehet menni . Eleinte még megvoltak a nyomok,majd mikor már ,csak vaddisznó,és őz nyomok voltak ,akkor azokat követtük ügyesen :) hihetetlen bokaforgató volt a felszántott fagyott földeken botorkálni .Fáradtak is voltunk már ,és villogás amit fentről láttunk ,most nem volt sehol . Elkezdtem kiabálni hahó hahó van itt valaki ? J Mondom Jocinak ez a patak ismerős cillagom ,mintha ezen át kéne menni.

Menjünk vissza ahol elkavartunk .Nagy örömünkre meglett a fű ösvény ,egy csapáson kellett tovább menni ,átkeltünk a békás patakon óvatosan ,és a patakkal párhuzamosan ,újra vissza mentünk ,csak most a patak túloldalán is ,mert ugye a nyomokat követtük, ami megint rossz irányba ment. Újra eltévedtünk ,és a fagyott hóban jókora utat potyára megtettünk . Joci halgatott ,én meg mondtam a magamét .

Elővettem a térképet hátha okosabbak leszünk . Vissza mentünk megint a patakhoz , ekkora már több túrázó is érkezett . Végül ott volt a nyomorult szalag ,csak mi nem vettük észre . A pontnál kaptunk teát,és elindultunk Perbál irányába . A műútra kiérve, utól ért egy fiatal srác ,jól nyomta gyalog ,azt mondta ismeri jól a környéket ,Mentünk vele Nyakas-tető irányába . Jól is ment egészen addig míg a gombatelephez értünk .olyan biztosra fordult jobbra,hogy hittem neki . Jó sokat mentünk lefelé ,viszont a nyomok felfelé jöttek ,,valaki már eltévedt erre ! A lényeg,az,hogy mondtam Jocinak,forduljunk vissza ,mert már megint Perbálon vagyunk . nyirm Mi vissza fordultunk.

Szóval vissza a gomba telephez ,megvan a sárga szalag. Nagy csoport lámpafényt látunk az erdőbe menni ,,,pedig nem jó az irány nekik sem . sokáig nagyon jól haladunk lefelé Anyácsak pusztára ,Joci utánnam kiállt,mert jócskán túlszaladok a ponton ,na megint vissza ,megkapjuk a pecsétet,innen már csukott szemmel is az a néhány kili ;)

Az aszfalt útra jól emlékszem mikor nyuszikával 2 éve vonszoltuk a testünket .Most Jocival vonszolom .

A szél kegyetlenül süvít a prérin, rajtam van a garbó nyak ,egy meleg sapka ,és a dzsekim kapucnija ,mégis érzem,hogy a fülembe fúj a szél ! Jocin egy termó sapi van,viszont a nyaka arca fedetlen .Végül egy fatuskó állja utunkat, amire egy szalag van rákötve és lifeg .A sötétben első ránézésre egy kutyát látok ,benne amint csóválja a farkát :)

Szóval most másfelé kell menni ,nem a műúton végig ,Megyünk is ,jól látunk a holdfénynél lámpa nélkül,valószínű ez miatt ismét elhagyjuk a szalag jelzést. Míg végül Szomor helyett .Mány –Felsőőrsön kötöttünk ki . Az országúton botorkálva ,azt várom,hogy Gabi érkezzen meg ,és autóval, bevigyen Szomorra! Térképet elő ,irány Szomor .futunk ,ahogy csak tudunk ,de a domb mögött még egy domb van ..Végül leérünk Szomorra , jön egy bácsi , gyorsan megkérdezem merre van a poharazó!

Épp előtte állunk mutatja ,és abban a pillanatban Gabi is megérkezik értem autóval .. Benyitunk a célba ,és 5:45 kor 11:24es menetidővel , véget vetünk az őrületnek … Néhányan már beérkeztek, kérdik is merre jártunk eddig ;) Mostmár nincs több kavarás ,nincs több fagyos szél,nincs több hóbamerülés ,csúszkálás . Az biztos…hogy jövőre úgy megcsinálom a túrát,de úgy …hogy hétnyelven beszél :)

Ui: Ülünk a cserépkélyha szélén Jocival. Hátunkat forrón melegíti a kályha melege.Megkapjuk az igényes oklevelet ,a kitűzőt a felvarrót ,megkapjuk a virslit a teát . A hangszoróból halk mozgalmi indulók szólnak . Az elesett katonákra gondolok .Majd megszólal a himnusz is .

Igazán szép ,és megható túra volt, ajánlom mindenkinek .

Ui: 7 órakkor a Zsíros-hegyre autózunk felfelé , az eldugott övtáskámért,,,,majd egy három fős fiatal csoport a térképet bújja ,Srácok remélem beértetek szintidőre ,mert Szomor innen még nagyon messze volt !!!