Népek Sarasa! Táv .43,3 km 1570m
Úgy terveztem ,hogy márc 13 án elmegyek a Zöldgömbös túrára a Börzsönybe ,meg azt is terveztem ,hogy 15 .én Zolival elfutunk Zsámbékig ,meg vissza .
Míg aztán Mikitől jött egy levél ,hogyaszongya „ yoyoka elvigyelek a Bükkbe „?
Na Új zoli túrája rögtön bukott is az indexen , persze,hogy el vigyél írtam vissza azonnal ,miután a nagy izgalomban a szememet nem szúrta ki ,hogy csak 6 óra a szintidő,de miután kedves földi szomszédomnál laposkúszásba lemondtam a 15.i futásunkat ,ezért írt egy kedves baráti üzenetet,és felhívta rá a figyelmemet.
„gonoszul felhívnám becses figyelmed,hogy a 42 es távot CSAK FUTÓKNAK írták ki 6 órás szintidővel” :)))))) Persze csupa jóindulatból írta nekem ,és csupa nagybetűvel :P
Reggel igen korán keltem , 6 kor már az Árpád hídnál voltam . Miki pontos volt,és 8 kor már lent is voltunk Miskolcon . Neveztünk ,meg készülődtünk aztán Mikinek mondtam induljon nyugodtan 8:30 kor én majd farkassal megyek úgyis. Farkas viszont kicsit késet ,így 8:47 kor indultunk útnak ,elég csúnya köd volt ,de hallottuk,hogy odafent süt a nap ..
Az itinerrel nem is foglalkoztam , ha még azt is olvastam volna hááát…..egyszerűen csak futni kellett farkas után ,már ugye ha lehetett volna .
A Gulicskáig szinte lehetetlen volt futni ,bár erőlködtünk,de a sár nagyon folyós volt ,mivel már több százan elhaladtak előttünk
Olyan bő 3km csak felfelé mentünk .Álomszép hóvirág mezők amerre a szem ellát, némelyik csokor az úton nyílott ki. Ezen az úton már láttunk kispistázókat,akik felvágtak a fák közt,
A Gulicska után ,a köves részen sikerült egy hatalmasat esnem .Megbotlottam egy szikladarabkába ,és mint egy rongybaba repültem az avarba .Szerencse,hogy nem a kövek közé estem .
Farkas felhúzott,és már mentünk is tovább,most már óvatosabb voltam . Fehérkő-lápához az első ell pont szintidejéhez + 6 percünk volt. A zöldön aztán megindultunk lefelé a szerpentinen,de annyira szép volt a
ködös erdőn átszűrődő napsugár,hogy elővettem a telómat,szintidő ide vagy oda ezt meg kell örökíteni .
Farkas is mutogatta ezt nézd ,azt nézd,hogy vagy 5-6 képet ellőttem .A drága szintidő meg csak fogyott .
A kispistázók meg toronyiránt levágták a szerpentint nahát . Kiértünk Lillafüred szélére ,és a nagyon szép Vesszős-völgyben mentünk felfelé.
A Vesszős forrásnál megálltunk vizet venni ,mert üres palackal indultam. Otthonról nem cipeltem a vizet, a rajtban meg nem lehetett sehol sem tölteni .
Farkassal meggyalogoltuk ezt a hosszú szakaszt ,,,,
miközben csodáltuk a völgyben megülő ködpaplant .
Borókás-teber Saras Sebes - vízi elágazás + 2 percünk maradt a 2.ell pontig .pedig még csak 13 kilit jöttünk .
A sár maradt végig,míg egyszer egy csodálatos Ösfenyvesbe értünk , A kis „karácsonyfától a nagy „karácsonyfáig „minden féle magasság megtalálható volt ,üde zöld minden ,szikrázó napsütés,kék,ég mohás talaj,,de kár ,hogy nekünk rohanni kell.
A puha fű már már megváltás volt, itt csak állt a víz a fű közt ,ezért minden lépésnél lábat mostunk .
Itt nem csináltam képet,mert jól haladtunk végre .Jávor-kút-Csipkés-kút ,és már fent is voltunk a legmagasabb ponton Bánkúton ,innen aztán rengeteg szintet veszítve ,az egészen jó minőségű köves úton rohantunk lefelé. Miközben a lábam a hátamat verdeste ,egy hirtelen jobbos megfogott az emelkedőjével. Amit jól meggyalogoltunk . Farkas észrevett egy hatalmas hangyabolyt magasabb volt a kúpja mint én.
Felértünk a Nyír-kőre 22,2km +2 perc . Az ,hogy zabálni ? miről beszélünk ,leszámítva monnyuk azt az egy legyet ,amit több kilóméteren át próbáltam felköhögni ,és kihányni . ettem egy marsot,meg egy préselt gyümi szeletet.
Pedig volt nálam kolbász+ lekváros levél is nyirm . A sz@ros szintidővel eddigre , már nagyon tele volt a sárcipőm :) Végig a halálzónába futottunk , bár igaz ami igaz ,még azt is megengedtük magunknak,
,hogy a kilátóhoz ki menjünk , mert farkas szerint akár a Tátráig is ellehetne látni tiszta időben ,de most nem lehetett csak ennyire ..
Innen tovább egy nagyon klassz hókásás úton mentünk ,de nem sokáig ,mert megint jött a sár,és vele egy bazi nagy emelkedő ,fel egészen a Bánkúti műútig. A hóvirágok közt tiportuk a sarat mire kiértünk az útra. Innen aztán hol fel,hol le ,hullámoztunk míg egy hosszú vízmosásos úton amin nagyon lehetett futni lefelé kiértünk Ómassára, majd bő 2km aszfalt után leértünk Garadnára az ell ponthoz. 28km ,
Itt volt először ,és utoljára ! ennivaló ,vagyis zsíroskenyér hagymával,és tea . Sem előtte sem utána semmi . Lejtő ide vagy oda 28,2 km nél már -8 percnél jártunk . Farkas pecsételt,én kenyeret sóztam neki
,és magamnak, gyorsan teát öntöttünk ,és már indultunk is ,menet közben ettünk.
Miközben a túrázók kényelmesen ültek az asztaloknál ,mi meg mint aki egy hete nem evett tömtük magunkba a kenyeret.
Ezután jött talán a legnehezebb rész a Háromkúti –völgyben felfelé ,
én még ekkora sárban nem voltam futóversenyen ,csak tapicskolni lehetett felfelé a szűk ösvényen,ami ráadásul rendesen emelkedett is,
Néhány kidőlt tölgy is keresztben feküdt amin már átmászni is alig volt erőm , Az avarba már nem lehetett lemenni ,mert kétoldalt bokrok voltak . Aztán felértünk egy kereszteződéshez, farkas mondta ,hogy már nincs sok..persze persze …már egy órával ezelőtt is ezt mondta :P Ami ezután jött annak az foglalja aranyba a nevét aki kitalálta . ..Arany lépcső ! kva sáros ,és a magas sziklákon nem volt könnyű már fellépni
innen aztán a piros 3 szög még feljebb vitt,és végre felértünk Örvény-köre az ell ponthoz -18 percel . Yut láttuk a völgyben menni ,mi is gyorsan megiramodtuk a sárlavinában . Csókásig ami kb 5 kilire volt Örvény-kőtől 25 perc alatt futottunk el . Iszonyat,hogy mentünk lefelé. -12 perc vagyis ennyivel vagyunk kicsúszva a szintidőből .Már csak egy ell pont volt Keskeny-lyuk amiben volt egy pici emelkedő ,és bele kellett sétálnom,ráadásul megláttam a csodaszép kökörcsineket ,és ezzel értékes perceket vesztettünk ;)
Na meg aztán Dante poklánál kicsit lassítottunk is .Így a végét 6:15 el zártuk, bár lefelé szedtük a lábunkat,de csak 6:30 as iramot tudtunk kihozni ,ráadásul még a cipőmet is majdnem lerántotta rólam a sár . Annyira kifáradtam a végére ,hogy az útpadkát nem tudtam átlépni ,még jó,hogy Dani nyújtotta a kezét ,és átsegített. Ezután farkassal leültünk a padra,és elővettem a kolbászt,és hatalmas lakomát captunk belőle :)
Miki közelebb hozta a kocsit, olyan közel amennyire csak lehetett ,így kb 10métert kellett csak gyalogolni . Azt nevettük,hogy zuhanyozni nem lehetett,mivel sátorból volt a rajtoltatás egy parkolóban,ezért a térdig sáros testemre húztam fel a tiszta ruhát,a lábamra természetesen fehér zokni került. Dani mezítláb ült be a kocsiba,mert nem hozott váltó cipőt ,és miután hazafelé megálltunk egy benzin kútnál,az én cipőmet akarta kölcsön kérni . –nooormális ?
De nem bántam meg ,hogy elmentem , mert a Bükk ismét gyönyörű volt , farkas remek vezető volt,és ő simán mehetett volna jobb időt is ,mert csak nekem volt kevés a 6 órás szintidő ,amire ugye kedves földi szomszédom fel is hívta a figyelmemet , de nem hallgattam rá ,ezért csupa jóindulatból üzenem.hogy álmodjon egész évben, sárral, hóval ,faggyal,és kispatakkal :))
Mikire meg süssön a nap ,és nyiljanak a réten virágok :)
Pedig engem csak az emberiesség és az empátia vezérelt,avégén meg megértés helyett csak átkokat kapok.:))