(Szombat )
Ott tartottunk ,hogy a tűzoltók elmentek ,kicsit még borozgattunk majd kitaláltuk,hogy Eszti elé megyünk Pusztafaluba . Addigra már  közel 50 kili lesz a lábában, mivel kettőkor indult megszavaztuk,hogy 7 re már ott lehet ,persze tudtuk,hogy később fog érni,de inkább legyünk ott korábban .  A  faluba vezető úton,  egy dűlő oldalán a felégetés nyomait láttuk   . Még szerencse ,hogy akkor nem jártunk arra  ,mikor égett a tarló  :)
A pusztafalui ellenörző pont a falu központjában ,egy kocsma mellett volt . Szemben volt a polgármesteri hivatal ,és az orvosi rendelő   ,előtte egy piros traktor parkolt ,ami vagy a pogármesteré ,vagy a dokié volt :)  A potőröktől  érdeklődtünk mi van a futókkal ,megtudtuk ,hogy lassú a haladás,mert több a táv a kiirtnál,és a szint is több .Leültünk mi is a padra , vártunk ....közben ursika lábát  borogattuk a kék kútról . Beszélgettünk a pontőrökkel, vágtuk a dinnyéket az érkezőknek  , lassan szállingózni kezdtek ,mindenki kikészült  ezen a szakaszon ,Főleg azok akik már 150 nél tartottak . Közben Stevéék is ide jöttek autóval  ,várták solkimát ,kezdett sötétedni,és csúnya felhők gyülekeztek .   Aggódtunk Esztiért mostmár tényleg jönnie kellene . Megtudtuk,hogy elkavart valahol,és bevárt egy túrázót ,hogy ne legyen egyedül a sötétben .
Kezdtek felpörögni az események,mikor porfelhővel ,erős széllel közeledett a vihar . A pontőrök a buszmegállóba kerestek menedéket ,vitték az asztalt ,és a frissítőket is . Egy probléma volt csak,hogy egy részeg ember feküdt a padon ,kidobni meg nem lehetett ,mert totál kiütötte magát ,a kiskocsmában .  Már teljesen besötétedett,mikor egy villám valahol lecsapott ,és sötétbe borult az utca . Nem volt közvilágítás,így nagyon kellett figyelni,hogy a túrázók,megtalálják őket .  Közben solkima is befutott , mondta,hogy volt ahol már a pontőrök sem voltak ott ,az erdőben ,kiiírták egy papirra,hogy elmentünk ,mert jön a vihar .
Sokat kivett belőle is a szakasz ,de ment tovább ,már csak 9 kili volt a célig. Aztán rásbojék is megjöttek elcsigázva ,már vagy 150 kilit megtettek ,úgy ültek ott a kocsma falához dőlve ,mint két krumlis zsák :)
Tök sötét volt a faluban ,csak feljebb az erdő aljánál voltak fények . Saliko elindult az erdő felé ,hátha Esztibe botlik valahol ,aztán hírtelen egy újjab széllökés ,és gyorsan bemenekültünk a kocsiba , elkezdett esni ,de nem nagyon szerencsére ,inkább csak a szél miatt tünt úgy, mintha nagyon esne. Elindultunk a hegyre fel ,míg van aszfalt út addig megyünk ,saliko is szalad visszafelé gyorsan beült a kocsiba ,és jött velünk. Felértünk egy nagy tisztásra ,Ursika felkapcsolta a reflektorokat,és az erdő felé világított ,Aztán kisvártatva ,két lámpafény bukkant ki az erdőből ,villogtunk,hogy erre,erre .Eszti szaladt ahogy csak tudott ,fél 11 volt már . Három és fél órája vártunk rá,de mi nagyon élveztük ezt a várakozást nem volt fárasztó , dinnyéztünk söröztünk ...otthon úgyis csak izgultunk volna .Így meg legalább van mit írnom :)

Vissza mentünk a műúton a ponthoz .Egyre több túrázó is érkezett ,és egyre több részeg a kocsmából .
Már ketten ültek a buszmegállóban ,és össze ölelkezve a padon  teli torokból énekeltek valami lakodalmast :) Józsibácsi volt a hang adó keze lába járt  ,míg Sanyibácsi két csuklás közt ,ügyesen kibüfögött egy dallamot :)
Áram még mindíg nem volt a faluban ,csak a villámlás fénye világította meg az utcát . Eszti félt egyedül tovább menni ,nagyon sokan itt adták fel,és nem akartak felmenni az északi zöldre, pedig már csak 9 kili volt hátra,de az legalább 3 órás út lenne .  Minnyájan egyet értettünk,hogy ne menjen tovább ,kitudja milyen idő kapja el ,lehet,hogy csendesedik,de lehet ,hogy olyat kapunk mint pesten volt . Fájó szívvel de belültünk a kocsiba ,rasboj is jött velünk ,de neki már csak a csomagtartóban jutott hely . Később megtudtuk,hogy mivel nem volt nagy vihar vissza vitette magát ,és megcsinálta .
Éjfél előtt már ágyban voltunk , és egészen jól aludtunk ,aztán fél ötkor csipogott a telefon .

 Vasárnap Reggel kilépünk a kapun ,sétálunk a plébánia felé ,pár percre a szállásunktól , a várat egy nagy párafelhőben látjuk. Egész éjjel csendesen esett az eső .Hideg nem lett,pont kellemes futó idő .  Mivel három csapat volt ...2 fiú,és egy lány ,ezért 3 fővel 6 kor  indultunk . Steve rendes volt ,mert kijött megnézni  a tömegrajtot  :) Salikoval ,kifutottunk a plébániáról ,és elfutottunk a falu végéig ,majd a házakat elhagyva ,be az erdőbe ,elég sáros ,és ragacsos volt ,de lehett futni könnyedén .Néha ugyan kilós sárpacnikat szedtünk  össze ,olyankor mindíg megálltunk tisztogatni .
A kisvasút nyomvonalát sokszor bozótos ösvény keresztezte .A cipőfűzőm duplára volt kötve ,de állandóan kitépte a gaz .  A csalán a nyakamig ér ,de  nem zavart. A lábunk is cuppog a cipőben a vizes fűtől,de ez sem zavart ,reméltem,hogy nem lesz vízhólyagom ,és nem is lett szerencsére .   Bózsván volt az első ellenörző pont  egy buszmegállóban,mikor odaértünk  épp egy lakodalomnak lett vége , (jó sokáig hencseregtek azannyukúristenit ) és kaptak egy doboz süteményt a pontőrök ,kínálták nekünk is,de nem mertünk salikoval enni . Messze még a vége csak 9 kilit jöttünk . Futottunk tovább be az erdőbe ,ami egy szép szurdokba vezetett  ,jól futható kaptatón egyre meredekebb és egyre párásabb lett az erdő . Pont olyan volt mintha ősz lenne . A Szuha-völgy felől aztán Kishutára érkeztünk .Az egész falu egy utcányi ,a kis öregek már a kapuban álltak,és nézték ,hogy miért ugatnak ennyire a kutyák .
Elhagyva a falucskát egy országúton kocogunk felfelé ,előttünk a hegyek sűrű párafelhőben. Aztán beérünk Nagyhutába  Steve elénk jött ide is   ,úgyan úgy mint Bózsvára. Saliko végülis a csapat tagjuk .
A kék négyzet jelzésen hagyjuk el a falut ,nagyon szép tájházak között kocogunk ,majd egy meredek emelkedőn ,egyre feljebb megyünk . Gyönyörű páfrányok szegélyezte  úton megyünk felfelé . Fujtatunk mit egy gőzmozdony  . Sok a gomba minden felé ,néhány kidőlt fa állja utunkat ,majd egy hosszú lejtőn ereszkedünk lefelé csúszkálunk a kövek közt ,a sáros úton . Eddig nagyon jól futható szakasz volt ,szinte már lelkiismeret furdalásom van,hogy nekünk nem kell négykézláb mászni ,mint a többi szakaszon . Egy gyors cipőkötés után megint felfelé megyünk Salikorol szakad a víz a ,én sem fázom tetőtöl talpig vizesek vagyunk a párától . Alattunk egy meredek völgy a fák belevesznek a ködbe . De nem fázunk kellemes az idő ,és ha elég gyorsan futunk a ruha is simán megszárad  rajtunk :)Elhagyjuk a Matisz rétet,és a cifra kutat ,majd a köves dzsindzsás erdei úton kiérünk Makkoshotykára . Itt hírtelen nem tudjuk merre is kell tovább menni ,ezért egy helyi embert kérdezünk,hogy merre van a Meczner kúria . Mutatja ,hogy merre menjünk ,de persze nem arra volt .....ejnye ejnye  Miska  bácsi,a kocsmát biztos tudta vóna ugye ? :) ,mindegy....ezért belerakunk egy nagy kunkort a távba . Hamarosan megtaláljuk a pontot is .iszunk szörpöt meg ropit. Elsem hiszem,hogy már 30 kilinél járunk idáig ,csak enyhe emelkedők voltak ,és tök jól megy . Sáros ragacsos úton megyünk a dombtetőre fel ,majd lefelé futni kezdünk ,és a Király -hegyi nyerget ,és a ciróka nyakat elhagyva a tengerszemhez érünk . Hatalmas sziklahasadékok közt ,kanyarog a zöldesbarna víz,Salikóval csinálunk néhány képet. A tengerszem után a meredek piroson ,lendületet vesz a futásunk a Kalajka-völgyig  nagyon visznek a lábaim,szinte belefutunk a frissitő pontba . Egy kereszteződést majdnem elnézünk ,de hamar korrigáljuk .és futunk egyenesen Pusztadélő felé .  Rákoczi fa felé nagyon megnyomjuk a hosszú múrvás  emelkedőt , majd az öreg tölgy tövében szusszanunk ,és dugunk immár ötödször :) Negyven kilinél járunk ,semmilyen nyűgöm nincs ,hacsak az nem ,hogy érzem a bokámat ,meg viszket mindenem a bögöly , csalán és szúnyogcsípéstől

Rákoczi fa után  jó futható hullámvasútba kezdünk ,szinte hányingerem lesz tőle, annyira hullámzik :)
Olyan nagy a lendület ,hogy szinte kirepülünk a bozótból a Bányi nyeregnél .Ahol is óriási meglepetés várt  Ursikáék elénk jöttek,az erdő szélére . Nagyon örültünk a csapatnak ,és egymásba csimpaszkodva ííííííztünk is  :)  Lecsatoltuk az övtáskáinkat ,már nem kell... innen csak 3 kili a cél ,és bent vagyunk . Még néhány méter emelkedő felfelé majd egy köves lejtőt követően kiérünk az erdőből,és a Kovács villa felé kanyarodunk . Már a villa előtt nagy az ováció ,tapsolnak ,hajráznak kiabálnak. Bár az utolsó szakasz volt az enyém,de első osztályú befutót kaptunk .
Hírtelen nagyon éhes lettem  ,bevágok  egy tényér babgulyást ,  azután két szelet lekváros kenyeret is ;) mesél mindenki az asztlanál . A legjobb storik persze az északi zöldön voltak ,így én nagy drámákat nem tudtam leírni, talán egy kicsit gyenge is így ,de a lényeg,hogy mindenki mindent beleadott ...hiszen a   csapatból Ursika 40 kilit kifordult bokával  futott ami szerencsére nem fájt neki,inkább csak a kinézete volt ilyesztő . Szilvi is beleadta az erejét az első brutál szakaszba ,a rengeteg patak átkeléssel,meg az eltévedéssel. Eszti megnyerte a Bába -hegyet estére ,viharostúl vilámostúl.. Nekem meg maradt ez a "könnyebb " rész.  .Az eredmény hírdetés kicsit foghíjjas lett ,mert Szilvi már haza ment ,de képzeljük csak oda,hogy négyen állunk a Kovács villa lépcsőjén ,és mind a négyen eggyek voltunk a csapatér !
Szép volt ,Jó volt ,Igaz volt !