A múlt hét volt a 8. "erős" hetem az újra kezdés óta. Már nagyon éreztem, hogy szükség van a pihenésre...vagy csak bebeszéltem az agyamnak...???
Hétfő:
A vasárnapi pihenőket leszámítva az első olyan nap, hogy "tudatosan" nem edzek. A tegnapi futástól nagyon-nagyon fájt a vádlim és alkalom szerűen a térdem is. Teljesen magam alatt voltam. Nem igaz, hogy "ennyitől" kipukkanok. A napom kétségek között tellt el. Nem azon gondolkodtam, hogy megéri-e vagy akarom-e, mert tudom, hogy IGEN. Azon gondolkodtam mennyi munkát tettem bele és hol az eredmény...
Aztán rájöttem, hogy az egyik legnagyobb szarvas hibát követem el: várok valamit. Pedig nem szabad várni mert akkor biztosan nem jön. Folyamatosan türelemre kell intenem magamat. Már a feleségemet is. 5 nappal túl horda a második gyermekünket. Nyugtattam, hogy ne görcsöljön mert azért nem születik meg a kis "tökös". ekkor esett le, hogy ez nekem is szól! Ne görcsölj már annyit csak csináld a dolgod és az eredmény jönni fog! Mindig jön!
Kedd:
Sem a feleségem nem görcsölt sem én. Megszületett Jánkfalvi Csongor Gergő :) (A francba! Ugye hogy működik a dolog???!!! Ja, és a lábaimnak semmi baja...:))
A fentiekből kifolyólag a mai regeneráló úszás elmaradt. Holnap reggel be fogom pótolni. Kíváncsi leszek, hogy érzem utána a lábamat.
Tettem ma egy fogadalmat. A tavaszi félmaratonig nem fogom minden nap mérni a súlyomat. Eddig minden nap mértem és flusztrál, hogy a táplálék és folyadék mennyiségétől függően "ugrál" a súlyom. Mérleg félre téve...
Szerda:
Ma reggel egy laza úszás volt, jól is esett.
(A lábaim fájnak. Boka fölött a sipcsont és néha a térd.)
Csütörtök:
5 km-es futás. Ismét fájt a lábam, de a futás maga jól esett. Jobban oda figyelek a táplálkozásra mint a múlt héten és most jobban érzem magamat ilyen téren. Ha nem kéne éjjelig dolgoznom azt mondanám, hogy elég jól kipihentem magam. Fizikálisan jól érzem magam, csak szellemi fáradtság van.
Péntek:
Reggel laza úszás.
Szombat:
Tegnap hazajött a család. Fárasztó volt az éjjel mert a Kicsi nem aludt sokat az éjjel. Ebéd utáni alvást kihasználva gyönyörű időben sikerült futni 8 km-t. A pulzuson látszott az előző éjszaka...
Rájöttem, hogy a lábam (a nagy súlyom mellett) a helytelen talajfogástól fáj. Így a mai nap igyekeztem ezt a hibámat korigálni. Sokkal jobb volt érzésre, lényegesen kevesebbet fájt a lábam.
Vasárnap:
Csak a pihenésé és a családé volt a mai nap.
Nem biztos, hogy "bele"/hozzá kellene szólnom, mégis egy-két gondolatot hadd írjak.
- Először is gratula a kisfiad születéséhez :) Azzal kapcsolatban nem szertnék okosnak tűnni, hogy "jaj az első év milyen fontos egy gyerek életében" és ha nem vagy feleséged és a kicsi mellett, milyen sok fontos pillanatról lemaradhatsz, és hogy biztos jó ötlet-e egy komolyan tervezett első maratonra egy az élet szempontjából is ilyen fontos időszakban edzeni, de... Szurkolok, hogy össze tudd egyeztetni és a friss futós motivációddal ne ess át a ló tulsó oldalára.
- Ha viszont már futsz, akkor érdemesebb lenne az edzések ciklikusságát kicsit tudatosabban tervezni. Szerintem a 8 erős hét egymás után nagyon kemény, ilyen őszi-tél eleji időszakban pedig különösen érthetetlen - számomra legalábbis. A komolyabb edzésprogramok azt szokták javasolni, hogy 3 - fokozatosan emelkedő terhelésű - hetet kövessen egy pihenőhét, ami nem 0 futást jelent, hanem alkalmankénti néhány km-es jóleső lötyögést. A kieső mozgás egy részét lehet keresztedzéssel pótolni. Azt mondják, a pihenés legalább annyira fontos, mint az edzés, hiszen a folyamatosan terhelés alatt álló szervezet nem tud regenerálódni, viszont a pihenés időszakában igen, és így újult erővel tud a következő ciklus kicsit nagyobb terhelésének megfelelni.
-Súlymérés. Mivel ellentétes irányű súly"problémáim" vannak, ritkábban mérem magam (de akkor vacsi után, nadrágban, vasággyal ;), de nem úgy lenne a logikus, ha valami rendszert vinnél ebbe is? Pl. minden vasárnap reggel mérnéd magad? Így egy hét alatt, ha van változás látszani fog, meg leginkább tendenciát érdemes nézni. A napi mérésnek tényleg nincs értelme, az általad említettek miatt sem.
Hajrá és jó családozást, nagyon sok boldogságot és harmónikusan kialakított sportéletet kívánok Neked a következő évre.