Hajrá tesóprojekt! :)    Az ultravilág meg nem szalad el, ne aggódj! 

És ez így is van rendjén :)
Ezek az első évek visszahozhatatlanok. Ki kell használni minden pillanatukat!! :)) 

OK, megvárunk :-)

Bizony..várunk rád! Szerintem ez a része bármikor pótolható..babázni viszont már nem fogsz tudni ha Ircsike megnő. Hajrá tesóprojekt!

Ha ezt a gyerekek -felnőve- elolvassák majd egyszer, nem fogják kibírni, hogy ne öleljenek meg.
:)
A 24 órás visszatéréseden pedig majd én is ott akarok lenni.

Igen Andi! ...van néhány gondolat, mondat amit mint ha én írtam volna...bár a mostani helyzeted előzményei  és  ami utána történ( csodaszép, legszebb egy nő életében,,,,) ami Veled történt ,sem vonatkoznak rám. Nem változtál , reális és optimista tudsz maradni és kell is , mert a "kibabrálásaok" -ért(is) "tartozunk" még , legfőképpen Önmagunknak, és amit látok, érzek is amikor minden szökőévben összefutunk a szigeten....látszik rajtad, hogy minden egyes futólépés örömet okoz és ami tetszik még ilyenkor,- többek között - hogy a futásod célbaérkzése = Ircsike fürdetése,  -ha csúszás van még a résztávok is mennek, de még hogy !! -  ( a másik boldogságod):-)))Persze akor régebben nem véletlenül "érdeklődgettem" a futásunk alatt, hogy  ez- e az   ahogyan  a Balatont körbe lehet futni...! Nálam  csak ez játszana a körbeérés ( bár már nem hiszem ) és nem az ahogy TE végigrohantad és közben azon is gondolkodtál, melyik házat vennéd, vennétek meg és mi lenne a kertben...stb:-))) szerintem Ircsi gyerekszobáját is elképzelted akkor :-)))

Nem lesz egyszerű,  miért szépítsük, de az ULTRA tényleg megvár,  Téged mindenképpen ....!!! Halgass mindig az érzéseidre továbbra is...

Ez tényleg így van jól. Számomra (és sztem mindenki számnára aki ismer) te ultrafutó vagy. Ircsi és majd a kistesó a legfontosabbak most. Szóval hajrá :)

A megtörtént eseményeket nem lehet lenullázni. A megélt érzések, élmények lehet, hogy megkopnak de mégis feledhetetlenek. Amúgy a Prédikátor könyvében jó ideje irva vagyon... És mi várunk - én Ircsitől akarom az UB-n a frissitőt!

De jó, hogy ezt leírtad! Én ugyan egész máshogy állok a dologhoz, talán azért is, mert - úgy érzem - még keveset töltötem az ultravilágban. Meg a jellemem elég rossz, türelmetlen. Szóval mindent akarok egyszerre. Gyerkőcöket, és futásokat is. :) Talán valahogy megtalálom az ideális egyensúlyt benne, ha nem is ultrákkal fogok kezdeni. ;)

Azonban a te hozzáállásod bölcsebbnek tűnik a szememben, és most már emiatt is felnézek rád. És tetszik, hogy a 24 órással még van elszámolnivalód, de valóban megvár, és ahogy elnézem itt az ultrafutókat, igazán jó 24 órások 40éves kor felett szoktak születni. ;)

Hajrá tesóprojekt!

Mások vagyunk, és ez így van jól :-) Mindenkinek az a jó, amiben otthon érzi magát. Mert ugyebár akkor van otthon :-)  Nagy dilemma ez szerintem nemcsak most, hanem a gyermek minden életkorában. Miből, mennyit, hogyan. De mindenkinek van lehetősége az egyensúly megtalálására. És ez a legfontosabb :-)

A jellem meg szerintem alakul, ha megszületik az első babó. Nekem ott volt a fordulópont. No de nem sokat változott :-) Csak alakult :-D De ez is egyedi :-P

Hajrá Andi! Hazaértél, hogy újra elindulhass ha már kiélvezted ami otthon van! Addig úgysincs értelme ismét útrakelni :-)

Köszönöm Mindenkinek! Megható olvasni, hogy visszavártok, jó lesz majd újra együtt futkorászni, célban sírdogálni :-)

Vera, Te meg majd meglátod hogyan alakul, de ahogy Márti is írta, nem vagyunk egyformák, és ahogy Te képzeled, úgyis megoldható. Persze, nem könnyű, de azért van példa erre is, hogy futás+gyerkőcnevelés együtt, magas fokon :-) 

Gandi, megint nagyot nőttél a szememben (ha ez még lehetséges egyáltalán :)). Nagyon tetszik a hozzáállásod! Az ultra megvár. Hajrá tesóprojekt!! :) Majd szurkolhatnak anyunak a 24 óráson pár év múlva. Esetleg még frissíthetnek is! :)

Attól, hogy a tesót tervezitek Ircsinek, még nem kell, hogy csökkenjenek az edzések, csak az ultrafutásba fektetett energiát kell a gyerekgyártás gyakorlásába és megvalósításába áthelyezni. És így nem csak az álló-, de a fekvőképességetek is hatalmasat fejlődik!

Nem csupán a futás lehet ultrasport :-)

Hát persze,hogy Ultrás vagy:-)

Tudod,hogy képes voltál rá,tudod,hogy most is képes lennél rá,és tudod,hogy évek múlva is képes leszel majd rá.

Ez a legfontosabb,nem a lefutott km szám.

Szerintem Ircsinek kisöccse lesz:-)

Ezt már tudod? pedig még útban sincs :-)

Ispi, rád meg tudtam, hogy mindig számíthatok :-)

Tök tuti, hogy ilyen őszinte tudsz lenni, és nem csak másokkal, hanem önmagaddal is. :) Szép példa vagy arra, hogy mindenkinek van választása, és fontos, hogy a választásunk őszinte legyen. Elismerésem a tudatosságért! :o)

Na, a Mamba már megin a számból veszi ki a szavat :P :D :D

Azt akartam épp írni neked és Arevnek is, hogy az a lényeg, hogy a saját döntésed, saját választásod legyen ahogy csinálod. Sokan érzik úgy, hogy csak akkor vagy fasza csaj, ha szupermama és szupernő (szuper dolgozó, szuper sportoló, szuper feleség, szuper barátnő, stb) is vagy egyben, de beledöglenek, mert nem ez az útjuk. Mást meg esetleg a neveltetése vagy más abba az irányba taszigál, hogy ha gyerek van akkor áldozzon fel mindent az anyaság oltárán és próbál megfelelni, de szenved. Egyik se jó.

Ispi meg.....á, semmi :P :D

UFF! Bozótka! :o)

Nem véletlenül Téged kerestelek meg a babás futólányok közül a kérdéseimmel úgy két hónappal ezelőtt. Tetszik, hogy Futóként és Anyukaként is kiegyensúlyozott, önmagával és a környezetével békében létező ember vagy. Nagy érdeklődéssel figyelem, hogyan alakul a sorsotok. :-)

gandi: jó futásokat, annyit és úgy amennyit akarsz, nem többet, nem kevesebbet :)

Bozót aa, ez mekkora marhaság már: "Sokan érzik úgy, hogy csak akkor vagy fasza csaj, ha szupermama és szupernő (szuper dolgozó, szuper sportoló, szuper feleség, szuper barátnő, stb) is vagy egyben" --- szóval egyetértek, ez nem a jó út :)

amúgy az, hogy "Mást meg esetleg a neveltetése vagy más abba az irányba taszigál, hogy ha gyerek van akkor áldozzon fel mindent az anyaság oltárán és próbál megfelelni, de szenved" --- van aki ezt szenvedés helyett őszintén élvezi, a gyerekért élést, bár én nem így lennék vele. emberfüggő.

Bölcs gondolatok. Na de ilyen Nick névvel ez el is várható. Az életünk úgyis hasonlít az ultrafutásra, fejben dőlnek el a dolgok.