Húúú.. :D

Megpróbálom összefoglalni ezt a két napot. Kezdjük az elején. Péntek 14:00 és elértem a 14:03-as vonatot. Igaz futnom kellett, de megvolt. :) Felugrottam a vonatra és 6 fiú között voltam.. Mindegyiket ismertem látásból. Soha nem éreztem magamat még ilyen rosszul :/. Hihetetlen miket csináltak. mind a két ajtó nyitva volt. Az egyik majdnem kidobta a másik gyerek táskáját. Aztán volt amelyik lemászott  a lépcsőre, lehajolt,és majdnem megfejelte a váltót. Na mindegy. Sok hülye.

Aztán hál' Istennek leszálltam. Anyáék hazavittek. Lepakoltam, aztán felpakoltam és már indultunk is a régi sulihoz. A Zsolti megrajzolta az egyesület logóját és mutatott egy csomó saját készítésű rajzot. Én teljesen elájultam. Iszonyat szépen rajzol. Kérdeztem is tőle; "Te mindehez értesz?!" Úgylátszik igen :) Aztán kicsit fújtunk a kerekbe, kaptam sisakot. Tomiék is megérkeztek. Bepakoltunk a kocsiba, felraktuk a gépeket és irányBp. Zsolti hazaugrott a cuccaiért. Amikor visszajött, elbújtunk előle. Bezártuk a kocsit és bementünk az egyik lépcsőházba. Az a kétségbeesett fej amit vágott! :D Sajnos aztán elröhögtük magunkat és lebuktunk. :)

Ez után elmentünk fagyizni. Mi a Tomacsekkel kint maradtunk focizni. Hát igen.. foci a mindenem :) És  vettek nekünk sütit. Mind a kettőt én ettem meg.  Finom volt csak.. ugye kalóriabomba. Aztán indultunk tovább Káptalantótira. Megérkezdtünk a szállásra. Éjfélre értünk oda, zuhany aztán alvás.

Másnap reggel 8 ébresztő. Reggeli, irány a verseny helyszínre. Neveztünk. Én az 53-as rajtszámot kaptam. Tomi előttem rajtolt ugye. Nagyon ügyes volt! Minden elismerésem. 4. lett de a saját korcsoportját azt nyerte. Na mindegy. Egyébként ő még indult a mezei futóversenyen, amit szintén  megnyert! Nemsemmi a kissrác!:D

Én 12:20-kor rajtoltam. Bár egész végig úgy volt, h 12:10. NA  mindegy :) Együtt indult a serdülőtől a veteránig. Az első 5km. Huhh egész jól rajtoltam, nagyon figyeltem arra, h ne fussam el magamat. Aztán az első 3 km-en együtt futottam egy csajszival. Mint kiderült ő serdülő volt. Egész jó iramot mentünk. Egyszercsak elkezdett lassulni, és nem értettem, hogy mi van. Nem akartam megelőzni, mert nem. :D Aztán meg kellett előznöm. Szegény.. láttam, hogy minden egyes lépésért meg kell küzdenie. Aztán a negyedik körben.. nem tudom, hogy mi történt. Frissítettem, lehet hogy nem kellett volna... Elkezdett rázni a hideg, fáztam, majdnem megfagytam, libabőrös lettem és közben csöpögött rólam a víz. Ez a kör elég hosszúra sikeredett.

Az ötödik körben szerencsére ilyen problémám már nem volt. Itt viszont úgy éreztem, mintha kőből lennének a lábaim. A levegővel nem volt bajom, éppen ezért, úgy éreztem, hogy tudnék ennél jobban is futni, na mindegy. :) Irány a depó.

Ja, és azt hozzá kell tennem, hogy olyan futópályánk volt, amilyet én még nem láttam! Csupa gödör, sehol sík rész. ELvileg 50m szintkülönbséget írt a papír. Itt 10 centinként volt 50m! Nagyon durva, nagyon gyilkos! A fű egyébként mellig érő volt, de ahol futottunk - egy három méteres sávban - ott le volt vágva, de összeszedni már nem szedték össze.

Gyors 'öltözés' és irány az országút. A bringázás a legjobb, ezt szeretem a legjobban. 20km azaz 5 kör. 34 perc alatt sikerült teljesíteni, ez nem olyan rossz:) Sikerült bolxozni is a vége felé.. szóval jahm.. Aztán irány a depó. Természetesen a szervezésnek köszönhetően először balra indultam el, nem jobbra.:D

Jött az utolsó kettő km. Annyira boldog voltam, hogy nem szúr sehol, nem fáj semmim!! Itt már éreztem, hogy be tudom fejezni a versenyt még akkor is, hogyha az elején nem úgy tűnt. A lábaim még mindig nehezek voltak. Arra gondoltam, h nem baj mindjárt vége, lépésről lépésre egyre közelebb kerülök a célhoz. Jött az utolsó 400m. Ez elég hosszú volt, bár így visszagondolva kicsit máshogy látom a dolgokat mint ott. :) A kanyarban már látszott a célegyenes. Frissítővel vártak bennünket. A versenyzők grtauláltak. A Tomi meg azzal fogdott, hogy nevezzek a mezei futóversenyre.. Kössz. Alig élek és még fussak 5 km-t.. Na persze! Utólag természetes bánom, hogy nem futottam, mindegy, majd legközelebb vagy legkésőbb jövőre!

 - Egyébként a versenyt sokan feladták különböző dolgok miatt. Tényleg elég kemény volt! -

Az a lány, akivel az elején együtt futottunk, akkor ért be a depóba amikor én befutottam a célba. Érdekes érdekes.. :) Ja és szintén érdekes, hogy a serdülő srácok győztese, annyira rosszul volt.. uhh.. szörnyű:S mögöttem futott és láttam, ahogy csetlik-botlik. meg öklendezik. De megcsinálta! Szóval Grat. mindenkinek aki ott volt.

A futóverseny után következett az eredményhirdetés. Természetesen külön értékelték a korcsoportokat és a fiúkat lányokat. Ifi lányok között első lettem, összetett eredményemet sajnos nem tudom.. :( Kaptam érmet, kulacsot, első- hátsó lámpát.

Verseny után visszamentünk a szállásra. Lezuhanyoztam, mert iszonyat mocskos voltam. Utána kicsit jobban éreztem magamat. :) Fáradtan, bár törve nem elindultunk Keszthely felé. Gyenesdiáson fürödtünk egyet a Balatonban. Kellemes volt.:) Tervezgettük az edzőtábort. UNOztunk. Keszthelyen körülnéztünk egy kicst aztán itt is áztaztuk a lábunkat egy kicsit. Majd este 8-kor elindultunk hazafelé. Több mint 4 órát utaztunk. A nagy részét végig aludtuk. Én a Tomin, a Tomi rajtam, a Fruzsi meg a Tomin. Hát igen.. érdekesen néztünk ki! Fél 1-re értem haza, nem voltam olyan vészesen fáradt, de jól esett az ágy, meg az alvás.

Másnap élménybeszámolót tartottam a kedves családomnak. :)