Régi jól bevált 5,5 km-es itthoni körömet szándékszom ma futni. Csak kétszer.  Hümm, vannak benne jól bevált, régóta ismert genyó emelkedők. Nya, meglássuk. Meg különben is, ki mondta, hogy végig kell száguldanom ugye.

Mindjárt öltözöm is, rakom fel a pulzusmérő övemet, veszem az imádott nyúl, vagy inkább Pocok cipőmet és mehetek is. A számvitel tanulásom megvár (bár ezt már egy ideje mondogatom ugye... )

Később beszámolok.

Nya, megvolt, 10,3 km. 1 óra 15 perc és 40 másodperc az órám szerint. Végül nem az 5,5 km-es kört futottam meg kétszer, csak egyszer és utána még kettőt kurfliztam. Mert a francnak nem volt kedve még egyszer ekkora hegyet mászni, futni, vánszorogni, vagy mi. És jó volt, de elfáradtam, mert még a kurflik felei is hegynek fel voltak. Errefelé ugyanis csak felfelé lehet ugye elkezdeni futkosni.  Ja, hát az idő nem valami extra, de ő volt a második 10-esem.  Ráadásul rájöttem, hogy a Szigeten sokkal könnyebb futkosni az egyenletes terep miatt. A pulzusom: átlag 167, legmagasabb 180, szerintem javulok.