Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 44 363 322 km-t sportoltatok
Fuss mjoci fuss

Jótifuti, avagy pecsenye féle ultrafutó edzőtábor

mjoci | 2012-09-04 00:29:42 | 10 hozzászólás

 

Július 21 szombat. Megkezdödött a szabadságom, ennek örömére hajnali kelés, egyesületem versenye van Szigethalmon. Nem vagyok formában, ráadásul két nap múlva indul a jótifuti, így csak a teljesítés a cél. Reggel 8-kor megkezdödik a terepultra kupa verseny. A rajt után sikeresen elszórom az egyéni frissitöimet, ráadásul egy kis ráadást is sikerül berakni, mert megyek a többiek után, pedig ismerem az utat. Az első frissitő pontnál leraktam a cuccaimat. A laza homokos talaj fog rendesen, de amint bemelegedtek a lábaim megpróbálok egy 5 perces körüli tempót, de azt most túl erősnek érzem. Belövök magamnak egy kellemes 5"20-30 körüli utazó tempót. Két kör után negyed távnál kalkulálok egy várható célidőt, hanem lassulok akkor 4 óra 40 percnél kellene beérnem, de a várható lassulás miatt hozzáadok 10 percet. A negyedik körben leköröznek, a kövtkezőben viszont már én is utolérem a mezöny végét. Az utolsót még megakarom pörgetni, de néhány apró görcs figyelmeztet, hogy csak ésszel. Majdnem 52 kilis versenyt 4:46-os idővel PB-vel fejezem be. A célban sör, kaja és társasági élet vár. Kicsi Éviéknek hála hamar otthon vagyok.

1

 

9

Július 22 vasárnap. Ritkán van izomlázam, de most érzem rendesen. Pihenek, pakolászok és próbálok valamit kezdeni a lábaimmal, hogy másnap futóképes legyek. Az a terv, hogy a 8 nap alatt a mintegy 620 kili felét fussam, a többi időt a kisérőbuszban, vagy esetleg bringán töltsem el.

 

Július 23 hétfő. Székesfehérvár-Budapest. Hajnali kelés, rohanás a buszhoz, irány Székesfehérvár. A társaság a Fehérvár Plázánál gyülekezik, aztán 8-kor átmentünk az Országalmához. Pár rövid beszéd, fotózás, aztán indulás Pest felé. Az első párszáz méter nem esik túl jól, de aztán bemelegednek a lábaim. A csapat vidám, megy a viccelődés, a kilik is így jobban fogynak. A nap is kisüt egyre melegebb van. Tárnok határában helyi futók várnak, hogy elkisérjenek minket a művelődési házban ahol frissitéssel várnak minket. Páran kicsit sérelmeztük, hogy az egy kilire mondott cél több mint háromra volt. Mivel már bőven teljesitettem az aznapra tervezett penzumot, beülök a kisérő buszba. Persze nem sokáig pihenek Érden már ott kocogok. Aztán megint buszozás és már csak bent a városban szállok ki. Annak ellenére, hogy idöben nagyon elcsúsztunk idöben a rakparti bringaúton rengetegen várnak minket. Eredetileg az volt a terv, hogy befutunk a Margitszigetre, és ott egy kör, de ez kimarad, az Atlétikai Centrumba nem mehetünk be egy körre, marad az Emlékmü megkerülése. A csapattól elköszönök, kihasználom, hogy este még a saját ágyamban aludhatok. Otthon pakolás, fürdés, kaja, jó későn jutok ágyba. A napi teljesítményem 58 kilométer.

Fehérváron

Margitsziget

Július 24 kedd. Budapest-Szolnok. Pár óra alvás után muszáj kelni, mert amire értem jön a rendelt taxi, készen kell lennem. Túl kint van a kezdés, nem kockáztatok, hogy BKV-val esetleg elkéssek. De felesleges volt az aggodalom, a többiek majdnem fél hétre érnek oda. Az izomláz elmúlt, már csak szimplán fáradtak a lábaim. Szépen haladunk, de amikor az álmosság kezd legyürni buszozok. Ceglédbercelnél egy csapat futó vár minket, hogy elkisérjenek Ceglédre. Ott mint tavaly is várnak minket. Teli hassal nem sok motivációm van futni, inkább pihenek egy keveset. Aztán csak elérjük Szolnokot, páran mekis kajáról álmodoznak, én inkább egy kis levesről. A kollégium a város szélén van, mivel kajánk van bőven, nem megyek sehová. A gondnoknő nagyon rendes, kimosta a futócuccainkat, tányérokat evőeszközöket szerzett. Tisztálkodás és kaja után jól esik a pihenés. A napi teljesitményem 59 kilométer.

Cegléden

 

Július 25 szerda. Szolnok-Püspökladány. A szokásos hajnali kelés után reggeli, pakolás és indulás. Törökszentmiklósi futók várnak minket. Azzal, hogy nagyjából kialudtam magam, sokkal jobban esik a futás. Az idö is kellemes, lehült és idönként eseget. Még mindig a 4-es úton futunk, de már nagyon várjuk, hogy letérjünk róla. Míg a csapat fele betért Kenderes elött kávézni a benzinkúthoz, páran mivel éhesek voltunk evőeszköz és tányérok hijján kint a szitáló esőben hidegen puszta kézzel ettük a maradék krumplis tésztát. Aztán később kaptunk rendöri felvezetést, ami később nagyon jól jött. Püspökladány elött útépités miatt félpályás lezárás miatt kilométeres kocsisor volt. Nekünk hála felduzzasztottuk vagy három kilométeresre. Sokan biztattak minket, de sokkal többen emlegették anyukáinkat. Aztán beértünk a városba. A szállásunk ugyanott volt ahol tavaly is. Megint nagyon rendesek voltak, vacsorával vártak ránk. Utána páran ott maradtunk az étkezöben, előkerült Tamás gitárja és többek között elöadtuk és felkerült a youtubra a jótifuti dala. A napi teljesitményem 71 kilométer.

Szolnok

 

úton

Július 26 csütörtök. Püspökladány-Debrecen. A szokásos reggeli program után elindultunk. Bár most is jó idö volt, szerencsére nem volt olyan meleg mint tavaly, de azért izzadtunk rendesen. Hogy Lajos az őrangyalunk is tudjon futni, és olyankor ne csak Edit vezessen, a kis forgalmú uton bevállaltam a kisbusz vezetését. Nádudvaron vártak minket, a polgármester nagyon csábitott minket, hogy lazitsunk egy kicsit a strandon. Aztán szép lassan elértük Debrecent. A város határában fotózás, és irány a belváros. Nagyjából egy időben értünk Ágival a Fő térre. Amíg mi frissitettünk, edzőtársam megkapta Csabától, a polóárusitást. Nagyon sok futó összegyült, hogy velünk együtt elfusson a Campus fesztiválra. A tömeg miatt olyan érzésem volt mintha a Szigeten lennék. A helyi nagyszinpadon volt jelenésünk, hogy az egyik nagy biztositótársaság átadja az alapitványnak a támogatását. Utána az alapitvány által szervezett pikniken vettünk részt. Aztán jó volt végre eljutni a szállásra, fürdeni és pihenni. A fesztiválra valahogy senki se akart visszamenni. 54 kilit sikerült összefutkosnom.

Debrecen

 

Debrecen Fő tér

Campus fesztiválra

Július 27 péntek. Debrecen-Nagyvárad. Reggel Pali bácsi elköszönt a csapattól. Sajnáltuk, hogy elmegy de a tempó különbség miatt állandóan külön volt tölünk, és a határon túl ez már nem lett túl jó ötlet. Az viszont nagyon jó volt, hogy a várost elhagyva erdöben futottunk. Aztán két frissités között vezettem. Az idő gyorsan melegedett, a táj is csak a megszokott volt, kukorica és napraforgó táblák váltogatták egymást. A határhoz közeledve jó lett volna hideg innivalókat venni, de a kis falvakban a kocsmák és a boltok már régen bezártak, csak a kék kutak maradtak. Egy csapattaggal Németh Zolival bövültünk menetközben. Biharkeresztesnél szerencsére már találtunk nyitva boltot. Aztán Ártándnál átfutottunk a határon. Pénzváltás és némi pihenö után folytattuk az utunkat. A távolban látszodtak zivatarfelhök, csak felénk nem akartak jönni pedig jó lett volna egy kis égi áldás abban a pokoli melegben. Nagyváradon sikerült jól eltévednünk és majdnem annyit futni mintha az eredeti terv szerint elfutottunk volna Harangmezőig. Az egyetem rektora jött értünk és kisért el a kollégiumhoz. A szobáink a 4. emeleten a tetőtérben voltak. Jól esett felcuccolni. Fürdés után beültünk a közeli pizzériába egy bőséges vacsorára. Még vásároltunk reggelinek valót aztán menni kellett pihenni. A nap vége számomra 62 kilivel zárult.

úton2Július

Nagyvárad

28 szombat. Harangmező-Nucet. Az időeltolódás miatt egy órával hamarabb kezdtünk. A terv az volt, hogy helyi idő szerint reggel 6-kor indulunk és este 6-ig úton vagyunk. A 9 személyes buszba, ami be bőven volt cucc, bepréselődtünk 10-en és felbuszoztunk Harangmezőre. A dombok a rengeteg síkság után változatosságot jelentettek. Én egyáltalán nem voltam formában, a lábaim gyengék voltak, a hasam görcsölt. Amikor egy benzinkútnál megálltunk hideg innivalót venni, kihasználtam, hogy van mosdó, de nem sokat javult a helyzet. Még küzdöttem egy darabig aztán beültem a buszba. Párszor még kiszálltam futni, de be kellett látnom, hogy nem fogok aznap nagyot alkotni. Egy kisebb városban megállunk bevásárolni, mert a napi célállomás egy kis falu. Mivel kint forróság van, nem nagyon akarunk kimenni a légkondis üzletből. A légkör is kissé feszültebb, mindenki fáradt és nyűgösebb, akadnak összezördülések. De egyszer csak elérjük a falut. A szállásunk a művelődési ház színpadán van. Bár teljesen, nemrég épülhetett EU-s pénzből voltak apró hiányosságok. A zuhanyzónál hatalmas ablak, függöny nélkül, rálátással a kocsmára, a WC-nél meg olyan kicsi az ajtó, hogy páran beverjük a fejünket. Fürdés után egy-két sör erejéig kiülünk a kocsma előtti teraszra. Onnan már látszanak azok a hegyek amerre másnap fogunk futni. A színpad nem a legkényelmesebb fekhely, a sajgó forgóim tiltakoznak is miatta. Azért szerettem volna, ha legalább egy maratoninyi táv összejön, de a napi termés csak 35 kili lett.

frissités

 

Július 29 vasárnap. Nucet-Abrudbánya.

 

 

Szokásos hajnali kelés, készülödés után elindulunk. Elötte TéZé-től elköszönünk, neki muszáj munka miatt hazautaznia. Párszáz méter után jön egy 15 kilis emelkedő fel a Bihari hágóhoz. Az első pár kilin majdnem eldölök, a lábaim már futnak, de a testem még alszik. De utána nagyon élvezem az emelkedőn való futást. A hágó hosszasan ereszkedünk lefelé, majd csaknem végig az Aranyos patak mellett futunk. A táj nagyon szép, csak kár, hogy tele van minden eldobált szeméttel. A napi teljes távot nagyon szeretném végigfutni, de ágyéknál már nagyon csúnyán fel van a bőröm marodva. Csabának a hónalja néz ki nagyon csúnyán. Kénytelen vagyok kicsit beülni a buszba, hogy megpihenjen. Már nagyon közel vagyunk Abrudbányához amikor lejár a futásra szánt idő. Bebuszozunk a városba, és elkezdjük keresni a panziónkat. A nevét nem tudjuk, csak azt, hogy milyen szinű. Már kezdjük feladni, hogy meglesz, amikor helyi segítséggel végre célba érünk. Néhányan elmegyünk éttermet keresni, hogy pótoljuk az elveszett kalóriákat. Kiderül, az egész városban csak egy étterem van, az meg esküvö miatt nem fogad vendégeket. Jobb hijján maradt a bevásárlás és hideg vacsora. A futómüveimnek az aznapi 72 kili után jólesik a pihenés.

hegyre fel

 

hegyek között

úton 4

Július 30 hétfő. Abrudbánya-Gyulafehérvár. Már a reggeli rajt teljesen felszabadultan indul, ez az utolsó nap, már nem kell az erőt tartalékolni. A hegymenet megint az elején van, a Király hágótól lefelé száguldozás. A pörgösebb futás jólesett, de a bal vádlim az nagyon zokon vette. Amikor megálltunk egy kisvárosban hosszabban frissités céljából, utána alig birtam elindulni. Sántikáltam, alig birtam a tempót a többiekkel. Szerettem volna beszállni a buszba, de Ági nem engedte. A következő megállásnál kaptam fájdalomcsillapitót és lókenöcsöt. Negyedóra múlva már vidáman nyargaltam a többiekkel. Vidáman jobban gyürtük a kiliket. Gyulafehérvár határában, a táblánál fotózás, aztán irány a város. Még szerencse, hogy bent egy benzinkútnál megállunk, mert a fogadóbizottságot elkerültük. Visszabuszozunk és az elözöleg lefutott két kilit újrafutjuk, majd irány a belváros, a polgármesteri hivatalnál megállunk. Egyáltalán nem bántam, mert teljesen eléheztem. Rövidesen elkisértek minket a szállásra, majd miután rendbeszedtük magunkat, visszamentünk az alpolgármester úrhoz. A tárgyalóban sajnos csak ásványvíz volt, két bóbiskolás közben közel álltam hozzá, hogy az asztalt harapdáljam. Szerencsére a következö programig volt egy bő óránk,így volt idönk betérni egy közel lévő pizzériába. Utána felmentünk a várba. Ott fent down szindrómás gyerekek vártak minket a szüleikkel. Rövid beszédek után zene és tánc. Kifejezetten jó volt papucsban ugrálni. A motelban vacsorával vártak minket, az álmosságtól már idönként majdnem belefejeltem a tányérba. Az utolsó nap volt amit teljesen végig futottam(65 kili).

rajt

futunk

pihenő

 

Gyulafehérvár határában

Gyulafehérváron a várban

Július 31 kedd. Gyulafehérvár-Budapest. A szokottnál ráérünk később kelni. Bepakolunk a buszba, és reggeli után elindulunk haza. Mivel ugyanazon az úton megyünk haza, amelyiken futottunk, lehetöség van felidézni a legjobb pillanatokat. Amikor becsuktam a szememet még mindig futottam. Hajdúszoboszlón Zolitól és Töcétöl elköszönünk, ők kocsival mennek haza. Kb. 12 órányi buszozás után újra Pesten vagyunk.

újra itthon

 

A nagy terhelés következményei másnap jelentkeztek, reggelre bedagadt a lábfejem, délutánra belázasodtam. Szükségem volt még egy nap pihenésre mielött újra elmentem futni.

 

A csapat nagyon jó volt, sokat tanultam, velük bármikor szívesen neki vágnák hasonló kalandoknak.

 

És hab a tortán, hogy a zászlót licitáláson megszereztem, és ezzel még külön támogattam az Angyalszív alapítványt.

 

2017-03 hó (1 bejegyzés)
2016-11 hó (1 bejegyzés)
2016-06 hó (1 bejegyzés)
2016-05 hó (1 bejegyzés)
2015-03 hó (1 bejegyzés)
2014-10 hó (1 bejegyzés)
2014-09 hó (1 bejegyzés)
2014-06 hó (1 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2013-11 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (1 bejegyzés)
2013-09 hó (2 bejegyzés)
2013-07 hó (1 bejegyzés)
2013-06 hó (1 bejegyzés)
2013-05 hó (1 bejegyzés)
2013-04 hó (1 bejegyzés)
2013-03 hó (3 bejegyzés)
2013-01 hó (2 bejegyzés)
2012-11 hó (1 bejegyzés)
2012-09 hó (1 bejegyzés)
2012-02 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-06 hó (2 bejegyzés)
2011-04 hó (1 bejegyzés)
2011-01 hó (1 bejegyzés)
2010-12 hó (1 bejegyzés)
2010-08 hó (2 bejegyzés)
2010-07 hó (2 bejegyzés)
2010-06 hó (8 bejegyzés)
2010-05 hó (2 bejegyzés)
2010-04 hó (1 bejegyzés)
2010-03 hó (3 bejegyzés)
2010-02 hó (1 bejegyzés)
2010-01 hó (3 bejegyzés)
2009-11 hó (3 bejegyzés)
2009-10 hó (1 bejegyzés)
2009-09 hó (1 bejegyzés)
2009-08 hó (3 bejegyzés)
2009-07 hó (1 bejegyzés)
2009-06 hó (1 bejegyzés)
2009-05 hó (3 bejegyzés)
2009-04 hó (3 bejegyzés)
2009-03 hó (13 bejegyzés)
2009-02 hó (3 bejegyzés)
2009-01 hó (3 bejegyzés)
2008-12 hó (3 bejegyzés)
2008-11 hó (3 bejegyzés)
2008-10 hó (4 bejegyzés)
2008-09 hó (8 bejegyzés)
2008-08 hó (5 bejegyzés)
2008-07 hó (10 bejegyzés)
2008-06 hó (10 bejegyzés)
2008-05 hó (8 bejegyzés)
2008-04 hó (9 bejegyzés)
2008-03 hó (2 bejegyzés)
2008-02 hó (1 bejegyzés)
2008-01 hó (2 bejegyzés)
2007-12 hó (3 bejegyzés)