12 hozzászólásA Böszmés felkészülés jegyében az aktuális hosszabb futást most a Börzsönyben teljesitettük. Mivel még ki akartuk használni a tél szépségeit, hanyagoltuk a letakaritott aszfaltot. A futás elsö része még egészen jól futható, havas, jeges erdészeti út volt. Az erős széllökések kavarták a porhavat. Utána a kéken már bent az erdöben kb.20 centis szűzhavat törtük, ami segitette az alakformálást, és hatékonyabban javitotta a futó technikát mint a futóiskolázás. A vége lett a legdurvább. Ági felvetette, hogy a horgásztótól a piroson, a szántóföldek felöl memjünk vissza Kóspallagra. A hatalmas nyílt részen, a szél és a hó volt az úr. A lépéseknél nem nagyon lehetett tudni, hogy éppen meddig süllyedünk a hóba. Eleinte még mulatságos volt a térdig merülés, de aztán jobbnak láttam a fényképezögépet biztonságba helyezni. Így viszont a legdurvább rész nem lett dokumentálva. A hó olyan mély volt, hogy ágyékig süllyedve küzdöttük el magunkat a lovak legelöjének a keritéséig, hogy abba kapaszkodva tudjunk haladni. Persze ez már 1-1.5 kilire a falutól volt. Ahogy kapaszkodtunk a kötelekbe, a Delta cimü müsor képsorai jutottak eszembe.
A Börzsöny most sem viccelt.
Ezek a képek készültek az út során: https://edzesonline.hu/kep_galeria/&action=viewalbum&album_id=5783