Holnap hajnali kelés, hogy idöben tudjak indulni. Most egy kicsit elbizonytalanodtam attól, hogy mit vállalok be. 66.1 kili 2475m szint. Se ilyen hosszan, se ilyen szintes terepen még nem indultam. És persze világosban szeretném befejezni. Az óraátállitás után újra számoltam az idöt. Ha idöben kezdek és tudom tartani a 8 perces ezreket átlagban, akkor még világosban végzek. Persze a biztonság kedvéért lámpa lesz nálam. Most sajnáltatom magam, miközben már mennék, mozgáshiányom van ez már a második napja, hogy nem futottam.

Ezúton szeretném megköszönni, a sok biztatást, gratulációt és jó kivánságot, amit a maraton után kaptam.

Szerencsére a térdemnek nincs nagy baja, csak a kenöanyag fogyott ki. Ezt már a maraton alatt is tudtam. Csak a futásnál fellépö kellemetlen szúró fájdalommal nem tudtam mit kezdeni, pedig futnom kellett volna vele.

Elkezdtem egy porcerösitö kúrát, és most néhány hétig csak rövid és kimélö aszfaltos futásaim lesznek. Hosszút is csak legfeljebb terepen, de azt is csak késöbb. És a bicaj is újra porosodni fog, nem eröltetem vele a térdemet.

Komoly alapossággal készültem a versenyre. Elötte sok-sok futás, a héten sok pihenés. Nagyon biztam benne, hogy talán most nem jön közbe semmi váratlan és elérek egy jó eredményt. Elözö este nézem az elörejelzést-szeles idö várható. Nem örültem neki, mert már néhány versenyemet tönkre tett.  A rajt elött eldöntöttem megpróbálom a 3:30-at. A Nap kisütött, a szél se nagyon fújt, elég hüvös is volt-ideális futóidö. A rajt után megindultam az iramfutók után egyenletes 4'55-ös tempóban. A rakpartra kiérve erös szembeszél fogadott, egyböl vissza is fogtam magam, nagyon nem szerettem volna, ha a szél idö elött kiveszi az erömet. A szigetröl visszafelé jövet kisebb csoda történt, a szél hátulról fújt, segitett, persze csak rövid ideig. Ez többet nem fordult elö. Egész jó idövel (1'46) értem a féltávhoz. A változatosság kedvéért most a bal térdemet elkezdtem érezni.A mútkor a másikkal volt gond, de az akkor szépen rendbe jött. Onnantól kezdve a frissitö pontoknál, evés-ivás közben sétáltam. 28-nál már egyre komolyabb gondot okozott. Edit utólért és az ő tempójában két kilit együtt mentünk. 32-ig még elvergödtem, utánna már sok-sok gyaloglás volt benne. Dühitö volt, hogy futnák, nem vagyok kimerülve, fejben erös vagyok, erre a térdem rövid futás után elkezd fájni. Ráadásul biztos voltam benne, hogy semmi komoly baja nincs,csak a hosszú aszfaltos futást zokon vette és ráfér már egy porcerösitö kúra. Szép lassan megelöztek az utánnam futók, Amatör. Hanita, Kán. A négy órás iramfutók csapatához megpróbáltam a szél miatt csatlakozni, de a térdem még ezt sem értékelte.A Nyugatinál Katka és Tomi elözött meg. A ligetig szinte csak gyalogoltam. A célegyenest sántikálós kocogással értem el. Közbe persze majd fel robbantam a méregtöl, magamban folyamatosan káromkodtam. Még a szokásos érem graviroztatást is kihagytam.  Szerencsére Tomiékkal újra összefutottam és pár pec beszélgetés után lenyugodtam. Persze azért hazafelé gyaloglás közbe azért még morgolodtam, hogy ilyen gyatra eredmények után mit akarok én egy nagyobb tavaszi versenyen elérni.

Tegnap olvasom, hogy a maratonon kik lesznek az iramfutók. Nagyon csábitó a négy és a négy és félórások társasága, de kihagyom. Vagy a saját tempómban megyek, vagy egyszer élünk felkiáltással a 3'30-as iramfutókkal. Bár az utobbi nem lesz könnyü mert hosszú távnál az elsö egy-két kilinél általában kicsivel lassabb vagyok, de utánna már miután bemelegedtem nem gond.