Júliusban változott a Btk.; eltörölték a korábbi, önvédelemre és magántulajdon védelmére vonatkozó arányosságot - ami egyébként is teljességgel nonszensz volt.

Sietek most, így a törvényt nem keresem meg, de ezt érdemes lehet elolvasni róla: [link]

Pár gondolat ezek kapcsán.

Felesleges a halálbüntetés. Úgyis jönnének a nekropedofil jogvédő csoportosulás aktivistái, meg az eu-s kötelezettségek, amik ezt megkérdőjeleznék. Viszont azt jó lenne bevezetni, hogy ilyen esetben tökön lövik a tetteseket söréttel. Aztán ha belehalnak, az már az ő dolguk, magánügy.

Sajnálatos mód szerintem azért módosították ilyen irányba a törvényeket, mert látták derék hnatyáink, hogy képtelenség rendőrségi, büntetőjogi eszközökkel kordában tartani pár bűcselekményt. Bár ezt a módosítást szerintem inkább az olyan esetekre készülve hozták, mikor a gazda seggbe durrantja a kertjében, vagy a házában ólálkodó tolvajokat, akikből adott esetben rablógyilkos is lehet, de ilyenkor is jól jöhet a korlátlan önvédelem lehetősége. Ami egyébként a hátulról támadó alakokkal szemben egyrészt nem mindig működik, másrészt a jövőben a támadók is felkészülnek majd arra, hogy az áldozat komolyabb eszközökkel védekezhet. Pl nem csak megerőszakolják, hanem biztos, ami biztos, meg is fojtják előtte.

Elég baj, hogy honatyáink szerint ilyesmire kell felkészülni, de szerintem is. Ahogy nőnek a társadalomban meglevő különbségek, feszültségek, azzal párhuzamosan egyre gyakrabban, egyre extrémebb bűncselekményekre és romló közbiztonságra lehet majd felkészülni. Nézd meg a szomáliai kalózokat: egy totál szétesett országban olyan kitörési lehetőséget választanak, hogy elmennek tengeri rablónak... Tehát ott már a bűnözés egy szuper kitörési lehetőségnek számít, más nem is nagyon van. Szerencsére itthon még messze vagyunk ettől, de egy nagyon rossz irányba halad az ország. Bennük éppen gyomortájt van feszültség, "megélhetési" rablók. Egy szatírnak meg a fejében, de szerintem az is ugyanígy a társadalomba való beilleszkedési nehézségek, illetve az ebből adódó súrlódások miatt alakul ki. Ebből is, abból is egyre több lesz nálunk, elég beteg értékrend uralkodik mostanság a világban, nem csoda, ha pár fejben kisüléseket okoz. Egyébként ugyanez a radikalizálódás megvan felfele is. Aki a társadalom felsőbb részén van, az is egyre extrémebb dolgokat enged meg magának. Gondolok itt arra, hogy majdnem elüt valakit a Lexus a zebrán, aztán még a sofőrnek áll feljebb, és összerakja a gyalogost. Nem érdemes mindent a cigányságra fogni, mert ez is hasonló kategóriájú pofátlanság.

Szóval érdemes lesz lövészklubba is beiratkozni, szerintem jön még az életünkben (köv. 30-40 év) olyan időszak, amikor szükség lesz rá, ha nem is kocogás közbeni önvédelem miatt, de más esetben tuti.

Pár konkrét futós javaslat:

Ne tessék a háztömb körül flangálni, az veszélyes! Arra van a legtöbb balfasz. Unatkoznak a panelban, hát kimennek a térre szórakozni. Ahogy épp tudnak. Amilyen közönyös manapság a társadalom az ilyen eseteknél, szerintem simán megerőszakolhatnának  a háztömb körül is, az arra járó emberek szépen videóznák az okostelefonnal, aztán gyorsan tolnák fel youtube-ra, facebookra, majd mennének tovább.

Háztáji futás így kilőve. Ez esetben ott a futópad! 10-20 km futásokra ideális. Jól belegondolva az ilyen bűntények egész jó marketingfogásnak számítanak az ilyeneket áruló cégek számára.

Ki kell menni a természetbe. A vadállatok (őzike, róka, vaddisznó) barátságosabbak holmi embereknél, nem erőszakoskodnak ok nélkül. Természetesen érdemes kerülni a hajléktalanok által lakott területeket is.

Esetleg érdemes szakállat növeszteni, hajléktalannak öltözni. Én így szoktam csinálni, még sose fojtottak és erőszakoltak meg. Bár úgy tartják, minden kezdet nehéz, tehát az első alkalom után ez már könnyen megy. Ez esetben egyébként az a veszély áll fenn, hogy véletlenül hajléktalan szatírnak néznek, ahogy pár kocogó sporttárs tekintetéből néha kiolvasom.

Sajnos nem szabad egyedül futni. Érdemes egy csinos, de lassú barátnőt magaddal hívni, akit ilyen esetben megerőszakolnak helyetted a tettesek. Opcionálisan választható kétméteres judobajnok ismerős is, tulajdonképp azt már te döntöd el, kinek a társaságában futsz szívesen.

Attól óva intenék minden lányt, hogy valamiféle önvédelmi eszközzel közelharcra készüljön. A támadó mindig előnyben van, a legális eszközök nem sokat érnek. A fontos a tudatosság, mindig észben tartani, érhet-e támadás, és nagy ívben elkerülni a veszélyes helyzeteket. Gyanús alak, autó, kutya láttán veszélyes helyen nyugodtan vissza kell fordulni 200 méter távolságban és másfelé futni. Ha mégis megtámadnak, üvölteni segítségért és sprintben menekülni. Meg nem állni, autóba nem beszállni. Sajnálom.

Természetesen nem árt észben tartani, hogy bármi történhet, és fejben lejátszani, mit tennék, ha... Bevallom, én ezt eddig nem gondoltam át... arra is vigyázni kell sztem, hogy azért ne váljon a futás innentől egy túlélő sporttá, és ne úgy menjünk ki minden alkalommal, hogy arra gondoljunk, jó lenne haza is érni majd... ez az eset borzasztó, de próbáljunk bízni benne, hogy nem ez lesz az általános tendencia... nem szeretnék sprayt szorongatni a kezemben futás közben, hiszen azért futok egyedül és azért megyek a Természetbe, hogy egyedül legyek, hogy kikapcsoljak, ellazuljak, ne szorongjak ... számomra szinte meditatív tevékenység ez... viszont a fülembe ezután sem fogok, minthogy eddig sem dugtam semmiféle zenét, mert talán némileg segít, ha halljuk a zörejeket, hangokat a közelünkben... szomorú vagyok amiatt, hogy én is ugyanazon a nagyjából 3 km-es területen futkározok oda-vissza, mert a mi környékünkön faluról-falura tényleg túlélőshow lenne elindulni... ez van sajnos, ebben a világban élünk...

Rettenetes, ami történt szegény lánnyal. Csoportosan és valószínűleg jó pozicióból támadó elkövetőkkel szemben esélye sem volt, és igazából másnak se legyen illúziója. Vannak szituációk, amiből nem lehet jól kijönni. Egy megoldás segíthet, a bölcs előrelátás. Sajnos a mostani nagyvárosi, agyoncivilizált világ kikapcsolta az emberből az egészséges túlélési reflexeket. Nem, nem arra gondolok, hogy küzdj az utolsó leheletedig, pont fordítva: kerüld el, hogy küzdened kelljen. Fanyar mosollyal, de emlékezzünk csak vissza nagyszüleink intelmeire: "Kisunokám, sötétedés után vagy ismeretlen helyen, vagy magányos helyen (kinek, mivel összefüggésben mondták) semmi keresnivalód az utcán." Tudom, hogy konzervatív, de biztonságos. Tudom, hogy a mai felfokozott tempójú életben máskor jórészt nincs ideje edzeni a hobbisportolónak, de vannak dolgok, amik pár ezer éve változatlanok: az agresszió. Aztán lehet ez ellen tiltakozni, meg ideológiákat gyártani, hogy azért itt már más világ van... nos...nincs. Az agresszor (vagy több támadó), amint esélye van arra, hogy legyűrhet, habozás nélkül és kíméletlenül támadni fog. Ez régen is így volt. A motiváció, meg a büntetéstől való félelem a támadás pillanatában teljesen mellékes. Egy megoldás van: ne legyél ott. És ez mindenkinek az egyéni felelőssége. Vigyázzatok magatokra!

Teljesen egyetértek Carbonara-val. Bevallom, nem is tudom, futnék-e egy nyüzsgő nagyvárosban. Ugyanis ott jobban félnék, mint itt kint a határban, ahol futok. Másnak ez az ijesztő, hogy merek egyedül menni stb.... nekem az az ijesztő... én csak valódi, négylábú állatokkal találkozom, a 'kétlábúaktól' jobban félek... a másik, ami riaszt az agyoncivilizált helyeken, hogy az emberek közömbösek... egy zsúfolt lakótelepen is nyugodtan legyűrhetnek sötétedés után, vagy talán még fényes nappal is, mert az emberek zöme, belemélyedve esetleg okoskütyüjébe selátsehall módon tovasétál... és így van, régen is voltak ilyen esetek, ezután is lesznek... 

A lány, aki most meghalt itt futott: https://maps.google.com/maps?hl=hu&tab=ml

A műholdas képen jól látható, hogy ez éppen a "természet lágy öle". Biztosan nem ő volt az egyetlen, aki kocogott itt. Ha  valaki könnyű prédát akar, elég kifigyelnie, hogy milyen útvonalon futnak a nők. Ez minden eddigi esetben így volt.

Powerhiker: teljesen egyetértek veled és utolsó egyszavas mondatod nagyon betalált!  Köszönöm az empátiát.

Necromedve, Carbonara: igazatok van, nőnek nem szabad egyedül menni terepre. Mert kifigyelnek és véged.

holovacz: nevess ki, de nálam mindig van spray. Pluszban, a kutya mellett. Nem gondolom, hogy paranoiás lennék, de mivel egy ilyen esetbe (tegyük fel életben maradsz) az egész életed beletörik és örökre lelki nyomorék maradsz, én nem kockáztatok. Madárka ide, őzike oda. És igen, nagyon hiányzik, hogy nem láthatom őket. Én azt gondolom, ha sok ember között futok, márcsak a szemtanúk jelenléte miatt sem próbálkoznak.

Egyébként ami miatt -többek között - feltettem a posztot, az a polgári szerveződések irányában történő érdeklődés. Mert a rendőrséget nem érdekli, ne számítsunk rájuk. Külföldön sok ilyen jellegű civil önvédő (...polgárőr?...) csapat működik sikerrel. Londonban sem azért ér oda idejében a bobby a bűntény helyszínére, mert minden sarkon járőr áll, hanem mert figyelnek egymásra az emberek és azonnal jelentik nekik, ha éppen történés készül, vagy van folyamatban (Fábry után szabadon: Marika néni a térfigyelő rendszer).  

Eszembe sem jut nevetni Ági, ez egy nagyon szomorú eset. Teljesen megértelek, hogy sprayt hordasz. Bár ha hátulról rádtámad egy tucat ember, tartok tőle, azzal se sokra mész. De biztos hogy megnyugtató érzés, ha valamivel felkészültél egy esetleges támadásra. A lány valószínűleg ott hibázott, hogy olyan környéken futott, amit a leírtak szerint, ha azoknak hinni lehet, jó ideje félelemben tartott egy 'banda'... ilyen helyen egyedül futni több mint vakmerőség... én szerencsés vagyok talán abból az okból, hogy ez valóban egy biztonságosnak tekinthető hely őzikéstül, madarastul... nekem ez nyújt biztonságot, hogy ismerem minden zegzugát ennek az útnak, és azokat az arcokat, akikkel esetleg összefutok... és nem akarok félni tőlük... nem akarok mindenkitől tartani, aki szembejön... bűntények történnek, nemcsak futókkal, sokkal-sokkal több, mint ami nyilvánosságra kerül... nagyon sajnálom ezt a nőt, de mint ahogy repülőre is felül az ember attól, hogy tegnap tegyük fel lezuhant egy, buszra is ülünk, pedig múltkor két nagyszerű ember is meghalt egy buszbalesetben, úgy futni is úgy fogok, mint tegnap és tegnapelőtt, max kicsit körültekintőbb leszek... 

Én azt gondolom, szegény ott "hibázott" hogy valakinek a valakije volt. Persze, nem kizárható, hogy egyszerűen valami aberrált állatok puszta kéjből bántalmazták, de én esélyesebbnek látom a bosszút. Bárhogy is volt, sajnálom. 

Ami a hasonló helyzeteket illeti, ha többen, lesből rádtámadnak, esélyed sincs. De érdemes valóban elkerülni a veszélyes ( vagy könnyen veszélyessé válható) helyzeteket, helyeket és figyelmesen közlekedni, hogy lehetőleg te vedd előbb észre a potenciális támadót. 

Felháborítónak tartom necromedve hozzászólását! Vajon így vélekedne akkor is, ha egy hozzátartozójával, barátjával, vagy csak ismerősével történt volna hasonló szörnyűség? Szeretem a humort, de ez nagyon nem az a téma, amiből viccet kellene, lehet csinálni. Sajnálatosnak tartom, hogy ezen az oldalon ilyen hozzászólások lehetnek:

Pár konkrét futós javaslat:

Esetleg érdemes szakállat növeszteni, hajléktalannak öltözni. Én így szoktam csinálni, még sose fojtottak és erőszakoltak meg. Bár úgy tartják, minden kezdet nehéz, tehát az első alkalom után ez már könnyen megy. Ez esetben egyébként az a veszély áll fenn, hogy véletlenül hajléktalan szatírnak néznek, ahogy pár kocogó sporttárs tekintetéből néha kiolvasom.

Sajnos nem szabad egyedül futni. Érdemes egy csinos, de lassú barátnőt magaddal hívni, akit ilyen esetben megerőszakolnak helyetted a tettesek. Opcionálisan választható kétméteres judobajnok ismerős is, tulajdonképp azt már te döntöd el, kinek a társaságában futsz szívesen.

Szörnyű...nagyon sajnálom. Az asszonykám egyedül eddig sem mert futócipőben kilépni házból. Legtöbbször barátnők kíséretében vág neki a határnak, de akkor a legnyugodtabb, ha én is vele vagyok...  

Kedves Fater, alapvetően úgy vélekedek, ahogy azt a második bekezdésemben olvashatod. Szerintem többé-kevéssé minden jóérzésű ember így van vele, csak akad, aki a halálbüntetés, más a natúr kasztrálás mellett teszi le a voksát. Ha a rokonaimmal, ismerőseimmel történne ilyen, akkor is ugyanezeket kívánnám az elkövetőnek.

Az meg rajtad áll, hogy a szövegeimet hogyan értelmezed, mire helyezed a hangsúlyt. Próbáld ki nyugodtan, hogy a citált részekből kizárólag azt szeded vastaggal, amit most nem tettél, és azt hagyod figyelmen kívül, amit most vastaggal szedtél. Utóbbiakat én eredetileg poénnak szántam, viszont te meg pont azt a részt vetted komolyan, illetve sértődtél meg rajta. Vagy talán baj, ha azt javaslom valakinek, hogy ne egyedül menjen futni, hanem egy judobajnokkal? Mások is kb ugyanezt javasolták, csak más körítésben.

A mndandómat mindig próbáltam általam humorosnak vélt formába önteni, mindenről ilyen stílusban nyilatkozok meg. A zöldborsófőzelék receptjétől kezdve a gyilkosságokon át a vallásig bezárólag. Ez pár ismerősömnek tetszik, pár érzékenyebb lelkületű meg bunkónak tart miatta. Természetesen mindenkinek másfajta a humorérzéke. Van, aki csak a főzelék kapcsán tud mosolyogni egy-egy viccen, a többivel kapcsolatosak már sértik az akármijét. Van aki még a borsóval kapcsolatban sem veszi a lapot. Azért még nem kéne az oldalról eltűnésemet forszírozni, illetve károgni a jelenlétem miatt, mert neked nem tetszik, vagy nem tudsz egy általam poénnak szánt dolgot akként értelmezni. Van, aki az angol humorra bukik, van, aki a szájbarágósabb Irigy Hónaljmirigyre. Megvan mindkettőnek a létjogosultsága, én se követelem utóbbi kizárását akárhonnan, mert az ízlésemnek nem felel meg, hogy olyanból, és olyan poénokat gyárt, amilyeneket.

A többi hozzászólást olvasgatva egyébként rájttem, hogy nem írtam, de ettől függetlenül én is roppantul sajnálom a dolgot, elég nagy szívás.

Ági ne haragudj de ezzel a bloggal nem értek egyet! Nagyon sajnálatos, és mélységesen felháborít ami történt, remélem, hogy az illetőt élete végéig leültetik érte, de kissé Blikk újságszerű az egész. Érdekes, nekem soha életemben nem jutott eszembe, hogy megtámadhatnak, sőt ha egy kutyával találkozok futás közben, mosolyogva intek neki. Totál depressziós lennék, és bekattanék, ha mindig arra gondolnék, hogy lehet, hogy a következő sarkon vár engem valaki egy bunkóval....e helyett arra gondolok, hogy lehet, hogy szembe fut egy csinos hölgy, lehet, hogy találkozok egy régi kedves ismerőssel....Nem, ismétlem nem szabad elindítani egy ilyen gondolatmenetet, mert pár hónap múlva az utcára sem mersz kimenni, mert mi van ha....

Ezért van az, hogy már jó ideje nem nézek kereskedelmi tv-k hiradóját, mert a lényegi hírek csak tömören vannak benne, a bulvár, szenzációhajhász témák pedig agyonnagyítva, a Blikk újság pedig csak ablakpuculásra jó, másra nem....

Más: mivel a társadalom elöregedőben van, és tudva lévő, hogy az idősebbek, átlagban kevesebb bűncselekményt követnek le, mint a fiatalok, ezért elméletileg a bűncselekmények száma is csökkeni fog....

Félreértés történt: Én nem a soroksári esetet akartam taglalni, hanem a szatírkodás elharapódzásáról szerettem volna szólni általában! Kár, hogy majdnem mindenki erre az egy esetre hegyezte ki a mondanivalóját. De én tendenciáról beszélek. Arról, hogy feltűnően megszaporodtak ezek az esetek. Hogy a rendőrség mennyire nem akar cselekedni az ügyekben. A soroksári tragédia csak az utolsó csepp volt a pohárban. 

A poszt célja a megoldás keresése lett volna, ötletelés a védelem vagy a konkrét elfogás ügyében. Meglepett, hogy mekkora érdektelenségbe fulladt ez az egész, valamint az is, hogy mindössze két női hozzászóló van a témában. Nagyot csalódtam! Egyet-kettőt elkapnak közülünk, de a többiek legyintenek és vígan futnak tovább. Közöny a köbön. Mert a bajok mindig "másokkal" történnek. Kit érdekel az a néhány szerencsétlen? A posztoló meg csak egy paranoiás hülye. A futóközösség pedig simán hagyja, hogy tagjait szexuális bűnözők veszélyeztessék.

Most találtam a Facebookon. Kezdésnek nem is rossz:

"How To Stay Safe When Running Alone 

Run in Random Courses – Do not run in the same exact course every single day, or you might be an easy target.. If your attacker learns your daily routine, they have enough time to plan the place which is comfortable for them to jump you. Be careful when running beside roads! Let Others Know – Tell someone where you are planning to run your daily mileage. Share your running route.

Stay Connected - Take your mobile phone with you. Some apps can even track your running course.

Run With Partners – The best rule is to run with a partner. It can be a friend who is training with your for a marathon too, or a running buddy who likes to jog while you run. Running with a partner makes your personal safety much better!"

Ági, sztem azért a szatírkodást és egy csoportos támadást igencsak külön kell választani. Szatírkodás az én gyerekkoromban (ami nem tegnap volt) is volt már bőven... sőt, szinte többre emlékszem tizenéves koromból, mint amikről ma hallok... valószínűleg azért is, mert a mai fiatalok például nem görcsölnek be egy szatírtól, én emlékszem, amikor én találkoztam eggyel iskolás koromban, hetekig nyomasztott... a lányom, aki most 15 éves, találkozva egy szatírral, valószínűleg jól tökön rúgná és elszaladna... mert őket már sokkal több inger érte, több mindenről hallanak, látnak, jobban tisztában vannak dolgokkal mint anno mi ... egy mutogatós szatír, mert ugye elsősorban azokat hívjuk annak, általában ártalmatlan... zavaró persze, mert zaklat azzal, hogy olyat mutogat, amit nem feltétlen szeretnél látni... de az esetek nagy többségében nem támad rád... ha mégis, akkor egy ember ellen könnyebb felvenni a harcot, vannak önvédelmi tanfolyamok, valamint ha tényleg hordasz magadnál sprayt, akkor esetleg használod, bár ha jól tudom, csak a paprikaspray megengedett, a gázspray nem... vagy szimplán elsprintelsz a helyről... esetleg teszel feljelentést, hogy hol találkoztál vele, és még az is lehet, hogy elkapják... csoportos támadásnál az esély a menekülésre, pláne ha hátulról teszik, szinte a nullával egyenlő... ezért értek egyet azzal, hogy olyan területen, amiről tudjuk, hogy csoportosulások színhelye, vagy hallottunk már garázdaságokról, amik ott történtek, nem szabad egyedül elmenni futni, pláne nem sötétedés után... persze lehet, hogy én se a tutit mondom, csak gondolkodom... 

Magam részéről továbbra is kitartok az álláspontom mellett, miszerint nem fogok azért egy szobában a négy falat bámulva futópadon pedálozni, mert ha kimegyek akármi is történhet... van olyan ismerősöm, aki ezt teszi... ahhoz hogy akármi is történjen nem kell futni menni, elég egy délutános műszakból hazabuszozni... sztem túlszorongod ezt a dolgot... amivel még akár be is vonzhatod az ilyen eseteket, mert ugye negatív dolgokkal negatív dolgokat vonzunk... sztem ... valamint mindenkinek az a hely biztonságos, ahol hosszú ideje fut... lehet magyarázni, hogy legyél óvatos, nekem is hiába mondja bárki, óvatos vagyok amennyire tudok, de sehol nem érzem magam nagyobb biztonságban mint ezen a terepen, ahová kijárok... ha egyszer mégis történik ott velem valami, akkor így jártam, de nem erre állítom be a gondolataimat, hiszen munka után alig várom, hogy kicsit egyedül lehessek ezen a helyen... és sztem ezzel nemcsak én vagyok így, hanem mindenki aki ismeri és szereti a területét, ahol fut... 

Szóval próbáld egy icipicit lazábban kezelni ezt a dolgot, pláne hogy kutyával mész futni, ez már önmagában elrettenti az esetleges támadókat valószínűleg... Szép futásokat Neked a jövőben is!

Nem hiszem, hogy érdektelenség van itt, csak egyszerűen nehéz okosat mondani. Pszichopata, aberrált emberek mindig is voltak és lesznek. Ezen a mi szintünkön nem lehet változtatni. Mi csak azt tehetjük, hogy kerüljük az áldozati viselkedést. Ha valakit érdekel, ennek van irodalma, vannak szakemberei. Vagy bízhatunk a statisztikában, hogy valószínűleg még mindig biztonságosabb egy lánynak az erdő szélén futni, mint mondjuk autót vezetni.

És igen, az is ott van az önvédelmi stratégiák között, hogy nem tekintjük magától értetődő jognak, hogy bárhol, bármikor futhassunk.

Kedves necromedve!

Értettem, hogy poénnak szántad, de mint írtam is ez nem az a téma, amin szerintem poénkodni lehetne. Arra pedig ne kérj, hogy a kivastagított mondatokat ne vegyem figyelembe, hiszen ott vannak. Nem a jelenléteddel volt bajom, hanem az írásod egyes részeivel.

De beismerem, tegnap kicsit túlreagáltam, elnézést.

Érdektelenség? Nem hiszem. De azt gondolom, aki egyedül fut, végiggondolta már ezeket a dolgokat. De nem is kell futni hozzá, járunk-kelünk, autót vezetünk, stb. a veszélyekkel tisztában kell lennünk, nem célszerű homokba dugni a fejünket valóban, de mégis, milyen "érdeklődésre", cselekvésre gondoltál Ágnes? (a fentebb bemásolt tanácsok tökjók, de ezzel kezdték szerintem a hozzászólók is, igyekezzünk nem potenciális áldozatként viselkedni, ez már egy fontios lépés)

(nem vagyok naprakész a statisztikákból, de kétlem, hogy növekedne az ilyen és hasonló esetek száma, inkább a hírek terjednek gyorsabban és szélesebb körben)

Sajnos ilyen van. Nem hiszem, hogy pl. ebben a bűnesetben pont a futáson van a hangsúly. Szerintem ha elhagyatott helyen tartózkodik valaki, azt nagyobb eséllyel fgoják megtámadni, mint hogyha forgalmas helyen van. Az, hogy ez a szegény nő pont futott, csak "mellékes" körülmény. Ha bevásárlásból megy ezen az útvonalon haza, ugyanígy megtörténik vele.

Persze ez egy sportoldal. Fontos, hogy mindenkiben működjön valami egészséges védekezési ösztön. Vannak részek, ahol a korai sötétedés miatt már nem merek "befutni", pedig városközpontban lakom. Előfordult már, hogy szatírt "találtam" a rakpart egyik házának bejáratánál, kis döbbenet után hátraarc, és másik irányban futottam tovább. S persze olyan is volt, hogy befordultam egy sarkon, olyan utcába, ahova nem is akartam befutni, mert olyan arcok jöttek szembe, akiket nem szerettem volna közelebbről megszagolni. Lehet persze, hogy ártalmatlanok voltak és én meg besz...ri, de jobbnak láttam kerülni.

Panaszkodtam már az edzésnaplómban tél végén, hogy mennyire unom már a futóútvonalamat, de hát az van kivilágítva - így maradtam ott

Nagyon lényeges, hogy ezek ösztönös dolgok, még sosem gondoltam így végig. Önszántamból veszélyes helyzetbe nyilván nem fogom magam sodorni...

Nem állíthatunk mindenki mellé rendőrt és minden sarkon sem fog őrködni valaki. Ez van.

Ha jól hallottam ma a tv-ben, futóversenyt szerveznek az emlékére...

Versenyt?!   Hmmm...  én csak megemlékező futást olvastam FB-n. 

http://futasvelem.blogspot.hu/p/ne-legyel-aldozat.html

Sztem érdemes elolvasni.

Köszi Somcsi, ebben minden benne van, el is tettem magamnak.

Azt hiszem, jó is lesz, ha a jövő héttől újra nekiállok keményen gyúrni! :)

Nyugodj meg, nem a te A-mínuszos kosárméretedre és fokhagyma popsidra gerjednek! :-) :-) :-) De köszi a szolidaritást!

Ki tudja, hogy a mai világban ki mire gerjed, fő az óvatosság.
Meg a nagy bicepsz. :)

És a két mondat közül az egyiket komolyan írtam.

@Tullius: a poszthoz teljesen off, de meglepődnél rajta, hogy viktimológiai szempontból nagynak és erősnek látszani egyes szituációkban, behatárolható elkövetői kör szempontjából kifejezetten hátrány...gondolj csak a Marian Kozma féle szituációkra, de ez már tényleg nem ide tartozik. Akit bővebben érdekel és nem paráztatja szét magát, ha szembenéz az erőszak valóságával, az talál bőven kapcsolódó irodalmat. Mondjuk azzal érdemesebb kezdeni, mint egyből a tapasztalattal....

...amúgy a kevésbbé komoly mondatra reagáltam.. :)

Igen, teljesen igazad van.