63 éves vagyok, a futást 35 évesen kezdtem el. Eleinte csak sétáltam, mind gyakrabban és mind nagyobb távokon; afféle stresszoldás gyanánt. A séták lassan kocogássá, majd futássá alakultak...időnként egy-egy senior versenyen való részvétellel. Mivel vidéken élek, a lakóhelyi környezetem meghatározta a futások műfaját: mezei dűlőutak, dimbek-dombok, folyóparti töltések, cserjések és erdei ösvények biztosítják a terepet - nagyon kevés országúti adalékkal / esős időben nem muszáj mindig sarat dagasztani.
Tizenöt éven át, évi 2000 km-es átlag-kilivel róttam a határt, mígnem változtak a munkakörülményeim; nem volt módom a rendszeres edzésekre, és 50 évesen lassacskán szögre akasztottam a futócipőt...Megmaradtak ugyan az alkalmi séták, amikhez olykor férceltem pár futólépést, de az endorfinos hazaérkezések emléke egyre halványult....egészen 61 éves koromig, amikor is a rendszeres aerob edzéseket újrakezdthettem. Újra, mert nyugdíjasként volt már időm bőven arra, amire az utolsó aktív éveimben nem futotta...
Most két éve, hogy heti 3-4 alkalommal ragasztgatom a kilométereket a cipőm talpára. Azért írtam e pár soros bevezetőt, hogy a későbbi tartalom exponált legyen: ami nem az extrém teljesítményekről fog szólni...csaknem 100 kilót mutatott a mérleg, amikor újra sportcipőt húztam, most 92 vagyok...
Leírom ide egy-egy edzésemet, a futásról és a futás által a természetről született gondolataimat. Nem mindig és nem grammra kimérten...Csak úgy...Úgy ahogy a dűlőút jön szembe, kisebb-nagyobb kitérőkkel, megszakításokkal...maradandóságában bizonytalanul.
"Ágyások-III" - 8 km
Mivel tegnap egy erősebb intervallos napom volt, ezért ma kíméletes pulzuszónában edzettem, cirka 60 percen át, 130-as átlagpulzussal. Vittem magammal egy GPS-t, mert kíváncsi voltam, jól taksáltam-e az "Ágyások-III." útvonalnak a távját. Kicsit túlbecsültem, de "kitartok" mellette, mert az edzések nem mindegyikét naplózom, így hó végére mindig pluszban vagyok. Csípős É-i szél fújt, végre pirulnak a szántókon a rögök és már nem béklyózza lábaimat sárkalucsni. Nagyszerű! - kezd az időjárás észhez térni...Jólesett a futás - a koromhoz képest
Remélem, még nagyon sok kilométer ragad arra a cipőre és olvashatunk is róla:)