Mára terveztem egy futást. A délelőtti boltozás és közben az állandó s eredménytelen gondolkodás úgy leszívta az erőmet, hogy nem került sor rá. Viszont aludtam egyet délután. Azt álmodtam, hogy engem is lehet szeretni úgy igazán. De végül felébredtem.
Szóval egész héten nem futottam. Viszont egyre zombibb vagyok. :-/ Jó lenne, ha csak a mozgáshiány lenne ennek az oka (milyen jól megoldható lenne), de van még sok más is.
Ráadásul a gépem is amortizálódik - rendszeresen leáll. El is küldöm ezt a bejegyzést, mielőtt megint azt tenné. Aztán majd versenyezhetek a géppel, hogy ki bírja tovább, hehe.
Szia Skam, jó hogy írtál, alighanem szükséged volna mostanság néha egy kis bíztatásra :-)! Merthogy előfordul az ember életében, hogy szétcsúsznak a dolgok. Ilyenkor aztán nincs mese, valahol fogást kell találni az egész gubancon, és amint az egyik csomót sikerül kibogozni, szépen sorban megoldódnak utána a többiek is. Márpedig a tested edzésén a legkönnyebb a fogást megtalálni, hiszen csak rajtad múlik, hogy rá tudod-e szánni magadat heti két-háromszori futásra. Ha ez sikerül, máris a kezedben tartod a gubanc egyik végét, és meglátod, attól fogva sokkal könnyebb lesz a dolog! Hadd lássunk decemberre is egy a szeptemberihez hasonló edzésnaplót, és egy jókedvű blogbejegyzést tőled!
Hajrá!