Érdekes mozgáskoordinációs- és egyensúlyproblémákkal indítottam a napot. Egy idő után elmúlt, de azért úgy gondoltam, nem feltétlenül kell ilyen előzményekkel futni ma. De aztán jött a sötét este, és egyre inkább úgy éreztem, hogy feltétlenül futni kell ma. Hát így.
Egy 3,2 km-es oda-visszát + 4 fél km-es szakaszt terveztem. Kicsit hideg volt, de ezen kívül minden rendben ment, a 3,2-es szakaszt sikerült egyenes vonalú mozgással teljesítenem. Az első fél kili is okés volt, a másodiknál viszont már a korábbi input outputtá kívánt volna változni és a fejem is picit kóválygós lett, fáradtam is már. Nem volt túl nagy baj, valószínűleg le tudtam volna futni a maradék 1 km-t, ha összeszedem magam, de úgy voltam vele, jobb a békesség. Még megfáztam volna, ha véletlenül összeesek a hideg éjszakában. Így hát aztán feljöttem, a lépcsőn már kissé koncentrálva, hogy jó helyre kerüljenek a lépések. Jó helyre kerültek, és én is mindjárt jó helyre kerülök, vízszintesbe. Hosszú idő óta először fogok éjszaka 11 előtt elaludni, na ez (is) volt a cél.