Mivel a mai időjárás nem kedvez a kinti sportoknak - így a bringázásnak sem - blogolok egy kicsit mi is történt velem a hétvégén.
Alig vártam a péntek reggelt, hogy ismét a itáliai Dolomitok felé vegyük az irányt. A történet még a múlt évben kezdődött, amikor fülest kaptam erről a marathonról. A nagyszámú résztvevők miatt sorsolás útján teljesítheti a távot a 10.000 szerencsés cangás. A szándéknyilatkozat elküldése után e-mailben kaptam az értesítést, hogy YES kisorsoltak!!!
A májusi edzőtáborozás után különösen vártam ezt a tourt, mivel végig ismertem az útvonalat, ami nem egy kifejezetten könnyű pályának mondható. A start helyszínétől kicsit meszebb laktunk így elég korán (3.30-kor) volt ébresztő. Start 6.15-kor, de én már 5.30-kor elfoglaltam a start pozíciómat. (és már jócskán hátul álltam a saját beosztott szektoromban) 6-kor megérkeztek a helikopterek, mert mint utóbb kiderült a Rai élő közvítést nyomott a maratonról végig.
Az első 4 km enyhe emelkedő szépen lehetett pörgetni/melegíteni. A következő 6 km-en megkezdődött a hegyek mászása = Passo Campolongo 1875m majd egy gyors gurulás a megérkező falucskában egy jobbos kanyar és irány = Passo Pordoi 2239 m ezen a hegyen már úgy éreztem kezdek bemelegedni tök jól haladtam. Majd még két "kisebb" hegy következett és egy hosszú zúzás lefelé, de még a zúzás előtt hallottam a hátam mögül a szirénázó mentőautót....hmmmm....elég hamar baj lett gondoltam....mentőautó hussss el mellettem és lefelé szembesültem is a balesettel. Vkit éppen újraéleszteni próbáltak az útszélén. Nos én sem vagyok egy csigabiga lefelé sőt sokan túlságosan vakmerőnek tartanak, na de a többi - főleg - olasz bringás csak száguldozott el mellettem. Ehhhh....én végig akarok menni.....
Nah, szóval a zúzás megérkeztünk a városkába ahol majdan a cél a lesz ill. az 55kmes távot választók már örülhettek. Na, de nekem tovább kell menni...irány ismét Passo Campolongo majd 1875-ről le 1.314 -re. 88kmnél járunk és fáradtak a lábaink pedig a java most jön = Passo Giau 2236m 10 km átlagosan 9.3%. MP3 lejátszó fülbe, gél benyomva indulhatunk. Közel egy órás mászást követően fel is értem. A tűző nap nem kedvezett senkinek. Felfelé ismét mentőautó...vkinek ez sok volt....
A Giau tetején ismét a már megszokott fantasztikus látvány a hatalmas hegyek, hegycsúcsok....számomra megunhatatlan...bármikor képes lennék ezért a látványért felkerekezni.
Na, de gurítsuk a bringát lefelé mert már csak EGY hegy van előttünk. Passo Valparola 2200m. Juppiiijjjéééé fenn vagyok akkor most márcsak egy gyors gurulás, egy röpke emelkedő, sprint a célban és vége. Az utolsó hosszú lejtőn én is elengedtem egy kicsit magam és a fékkart is:-) a mért legnagyobb max. sebesség 78.6 km/h
Az utolsó kilométerre még maradt erő egy kicsit jobban megpörgetni a pedált és bruttó 7óra44perc alatt teljesítettem a 138 kmes marathon!
Továbbra is pozítivumként jelölöm meg a TELJES útbiztosítást, az aszfalt minőséget, a korrekt szervezést, az ár-érték-minőség-mennyiség egyensúlyt, az útszélén álló lelkesen üvöltöző, biztató közönséget, (különösen a jányokat kedvelik) a kedves, segítőkész, barátságos kerékpárosokat!!!
....és augusztusban irány ismét Olaszország!!!
Húúú, Kate!!! 78,6 km-es sebesség!!! Én már 28-nál visitok :-))) A lejtőkön pedig egy zabszem sem fér oda, annyira parázok. Igaz, szerintem sokat fejlődtem, de ez, ahogy Te mész! Fogadd őszinte, szívből jövő gratulációmat és bámulatomat! Nagyon ügyes és bátor vagy !!! Hajrá!