Rendhagyó beszámoló lesz:
1. pont az iram minek kezdek 6 perces körökkel, tehát maratoni tempóval, amikor egy napom van a versenyre! Fehérváron már egyszer eljátszottam ezt az őrültséget, ott 5 perces kilikkel kezdtem. A tervezett táv és tempó helyes meghatározása a fő feladatom a versenyek előtt. 8-9 perc/kör között is kezdhettem volna és meg lehetett volna a 160 km céltáv.
2. pont a meleg fekete sapkában és napkrém, vizes törölköző, gyógyszerek (B6,fájdalomcsillapító) nélkül nagyon nehéz a megfelelő védelem. Ezen a részen még van mit javítani.
3. pont a frissítés káosz volt az egész versenyen, vagy össze vissza mindent vagy semmit nem vittem be a 24 óra alatt. Nagyobb odafigyeléssel kell megterveznem, mit veszek az asztalról és a saját készletemet helyesen feltölteni. Folyadékpótlás volt, de a saját iso italom jobb lett volna!
4. pont só és magnézium tabletta nyáron óránként kell bevennem.
5. pont kidörzsölés, végre kend be már magad. Legyen nálam mindig ragtapasz és kenőcs.
6. pont a cipőfűző helyes megkötése, ezen okból nem tudtam futni a verseny közepétől annyira dagadt a lábam.
7. pont megengedhető e az 5 órás pihenő? Most nem pihentem volna talán nem tudtam volna az utolsó 4 órában gyalogolni.

A verseny rövid története: az első 7 perces köröm 41 kilométernél, fejreállás a tempótól, a hőségtől, a rossz frissítéstől 6 óránál 55 km-nél 12 óránál kb. 93 kilométer tartok sok gyaloglással a 13. órában a megdagadt lábam miatt nem tudok már futni, lefekszem 3 óra pihenő a kocsiban, éjszaka 2 és 4 között gyaloglás 11 km után újabb 2 óra pihenő, nagyon kimerültem, a tartalékaim elfogytak, hajnali 6 órától a verseny végéig már nem álltam meg 20 kilométert gyalogoltam. Köszönöm mindenkinek aki segített, beszélgetett, biztatott, futott vagy gyalogolt velem.

Eljött a nagy életfordító pillanat, a hosszútávfutás az életem célja, érteleme vagy sem a hétvégén kiderül. Én mindenesetre új dimenzióba helyezem az életem, a sorsom! It's not running! It's life!