A szombati edzés a mai napra tolódott ("szerencsére" olyan munkahelyem van ahol össze-vissza variálnak a beosztással :S)
Nagyon nehezen indultam el. Az egész napom olyan fura volt. Bár úgy éreztem jól aludtam, viszonylag normálisan keltem, mégis tiszta kóma voltam egész nap. Szakadt az eső, sötét volt és szél. Délelőtt bevásárlás, aztán pihi, aztán neki álltam a főzésnek. (vas.ebéd + kocsonya) Aztán ebéd, olyan fél 1 - 1 körül. Rakodás, pihi, közben kocsonya rendezés, aztán ismét vissza az ágyba. Simán el tudtam volna aludni, könnyezett a szemem az álmosságtól.... De akkor eszembe jutott a Vikitől kapott "Lefutom a maratont!" spuri magazinban olvasott "riport" Székely Ágnessel. Aki már 10szer futotta le a Maratont 2 gyermek mellett. Nehogy már ennyire lusta legyek. Vagy ott volt Rezesné Andó Csilla aki elsőként futotta le a távot. Szintén 2 gyerek édesanyja. Ilyenkor mindig elgondolkodom magamon...
Szóval felkeltem az ágyról, öltözés, elindultam a Viki álltal előírt 30perc normál futás teljesítésére.
Az első 50 méter után (hála Sopron szenzációs közvilágításának) sikerült egy hatalmas tócsába beletaposnom. Úszott a cipőmben a víz. De tudtam, hogy ha vissza fordulok átöltözni, akkor nem fogok újra elindulni. Így folytattam. Az első 2km után már nem éreztem hidegnek :)
De nem volt jó a mai futás. Én úgy éreztem jobban bírtam, és hogy gyorsabb vagyok az évben teljesített 2 futásomnál, ám mikor hazaértem szembesültem azzal, hogy nagyon nem.... :( :S
A táv felénél elkezdtem éhes lenni. (ilyen gondokkal folyamatosan küzdök. Hol éhes vagyok, hol tele vagyok és visszabeszél a kaja - és akár egy futáson belül mind kettőt is szoktam érezni... fura vagyok)
A szél fújt az eső a vége felé ismét kezdett jobban megeredni.
Futás után hányingerem volt. Gyors zuhany, pár pohár víz, kis pihi egy banán egy tea, és helyre álltam. Aztán tálakba mertem a kocsonyát :)
Pihi, vacsi, pihi.
Szóval a mai nap csalódás volt.... :( NAGYON!!!
tök jó hogy így inspirálnak :) nekem is volt ilyen élményem régen, annak hatására határoztam el h majd lefutom a maratont. talán idén sikerül is majd :)
tanács: még ne foglalkozz azzal, hogy gyorsultál-e, majd 3-6 hét rendszeres futóedzés után lehet nézegetni az ilyet. ez egyszerűen így működik a sportban, hogy a legeslegelső pár alkalom után (ami neked már rég megvolt) már nem napról napra van fejlődés. szóval addig csak csinálni kell, kismértékű hullámzás ezen belül természetes (néha jobban esik, néha nehezebb). a gyomrod is majd megszokja!
mindezek miatt (is) az edzés után ne csalódás legyen, hanem inkább sikerélmény h na ezt is megcsináltad. hajrá!