Ismerős érzés...amikor győz a lustaság . Annyira durva volt az ünnepek előtti időszak a munkahelyemen, hogy még mikor otthon voltam sem "volt kedvem" sem tornázni, sem futni...de 23-án újra indult minden:) Apró lépésekkel, de ismét aktív vagyok:) Kívánom, hogy benned is meglegyen a lendület és a kedv, hogy újrakezd:)

Ja, és a szürke felsőt én se szeretem, de zöld / bordó / lila...sálal / kardigánnal...stb szuper lehet:) Viseld egészséggel:)

Á, szerintem szép szín a szürke :)  Mindannyiunk életében vannak ilyen nyögvenyelős napok, utálatosak és lomhák, amik addig tartanak, míg ... egyszer csak egy ismeretlen erő fel nem emel, rád nem adja a futógöncöt, -akár szürkét:)- seggbe nem billent, ki nem tuszkol az ajtón, hogy lelódulj a lépcsőn, ki levegőre -bármilyen is legyen- és meg nem teszed az első futólépést vagy sétalépést, vagy bármit, ami mozgásnak hívnak :))

Hajrá !

Aztán elmosolyodsz és az első gondolatod ez: Elment a józan eszem, hogy idáig tespedtem??  Próbáld meg mindenben csak a szépet  meglátni :)  Ahogyan az esti lápás szürkeségben szikráznak a ködcsepek, ha esik, milyen fantasztikus hangja van, közben örülni neki, míg mások ernyővel védik magukat, te benne futsz ::)), ha fúj a szél, hogyan simogat :) Puszi ! Új év, új tervek, erős vagy!

Biztos megjön a kedved előbb-utóbb, ha nem a futáshoz akkor máshoz. Gondold át, mit csinálnál szívesen. A szoláriumot sem kell szégyellni, bár én inkább egy jó kis ugribugrira szavazok, felviszi a pulzust és ki is pirulsz tőle, ingyen :)

A szürke az egyik kedvenc színem :)

A szürke színt szeretem, a szoláriumot nem szeretem, sosem értettem a lényegét... :) De ha épp az esett jól, hogy jobb kedved legyen, nincs azzal semmi baj... Van az úgy sztem legtöbbünkkel, hogy nem sok kedv van... ehhez se, ahhoz se... jelez ezzel is a szervezet vmit... hagyni kell egy kicsit 'semmittenni'... az mindig megtérül... visszajön az a kedv, ha néha el is megy a boltba... :) ... erőszakolni nem kell magadat, de van az a mondás, hogy bármilyen kedved is van, emeld fel a hátsód, húzgáld magadra az akármilyen ruhádat, és indulj el vmerre... futni vagy sétálni, bármi... és nézelődj... a felhőket, az embereket, a madarakat, bármit...  rövid időn belül tutira azt veszed észre, hogy 'előkerült' a kedved... az a haszontalan tekergő... :) ... ami nálam még szokott használni az a mosolymeditáció... leülsz, behunyod a szemed, elkezdesz mosolyogni... jó, hülyén fogod magad érezni először, de ez ne térítsen el a céltól... szóval üljél le, mosolyogj és engedd lazán, hogy átjárjon ez az érzés, véges-végig minden porcikádat... meg fogod látni, hogy végül valóban mosolyogni fogsz... sok sikert! :)

Meg hát ilyesmi hozzáállással lehet ezen túljutni... most láttam, egyből eszembe jutottál :)

sajnálom, nem tudok segíteni tippekkel :S, nekem nem befolyásolja a futókedvem az időjárás. talán próbáld meg azt, hogy kimész, 1 kilométeres futásra, hátha a kilométer végén már nincs kedved leállni. ez a táv meg nem olyan sok tervnek, talán könnyebb elindulni...

azt nem értem, hogy a szoláriumban miért kell kapaszkodnod, én is alacsony vagyok, de amikor voltam szoláriumban, simán csak ácsorogtam. :) unalmas, az biztos. :D

holovacz: az értelme a fényterápia és a D-vitamin termelésének serkentése lehet. no meg a barna bőr :P

gfm29 még neked... amúgy mi vett rá arra, hogy szürke felsőt vegyél?:) 

monique: Hiszek Neked. :) De nem vált vonzóbbá számomra... Szeretem a fehér bőrt... :):)

Én nem tudok olyan hasznos életvezetési tanácsokat adni, mint fentebb, mert számomra ismerős érzés az, amikor már tele a futócipőm a szürkeséggel :)) Bár az elmúlt napok napsütést hoztak, mégsem hemzseg a naplód a sok futástól ;) pedig engem a napsütés csalogatott ki szerda-csütörtökön is.

Annyi, hogy nekem sokat segít, ha megbeszélem futótárssal a futást. Olyankor is van, hogy legyőz a szürkeség, de ha nem egyedül indul útnak az ember, nagyobb kedvvel lép ki a szürkeségbe, jól esik kicsit beszélgetni egy olyasvalakivel, aki érti, miért indul el az ember mégis ebben az idióta időben is. Plusz a dumálással jobban telik az idő, és jéé, már le is futottuk a kitűzött adagot. :)

Ha pedig gonosz lennék, azt írnám, meg kell várni a sötétedést, és akkor ár nincs szürkeség. Akkor írhatnál a Sötét 50 árnyalatáról is ;) Aztán megjön a tavasz és vele a Szabadság 50 árnyalata :-D Hajrá, és ne csüggedj!!

köszönöm nektek a bíztatást. Már süt a nap, úgyhogy a (futó)kedvem is jobb. És nem akarom még egyszer ezt a rossz érzést, úgyhogy ez remélem segít legyőzni a tespedés vonzását!:) Ha újra támad.

Kedves Holovacz: a kép nagyon találó, kiteszem háttérnek a gépre, hogy mindig eszembe jusson, hogy a Nap ott süt, ahol akarjuk! :)

Kedves moniqe: a szürke felsőket - ráadásul 2 db-ot - csak az önmagamból való kifordulás magyarázhatja. A szürke üzenete nekem olyan semmitmondó, középszerű, átlagos stb. Na ilyen nem vagyok, illetve nem szeretnék lenni, ezért nem szeretem.

aszittem részegen partibavertek... :-))

ez ahhoz képest semmi :-)

:))) Nagyon örülök, hogy pozitívan hatott Rád a kép... a társas futásról még annyit, hogy biztos sok erőt tud adni, de nem mindig van az, hogy akad társ a futáshoz... épp ezért meg másért is, igyekezni kell igencsak jóban lenni magunkkal és kedvelni a saját társaságunkat... hogy ne tartson vissza az, ha egyedül kell kimenni... az is tud szórakoztató lenni, csak nyitottnak kell lenni mindenre... ;)

Kedves tomcsi!

Részeg még életemben nem voltam, és partibaverve...... Na ezt hagyjuk!:)