Sziasztok!
Remélem mindenkinek szépen és jól teltek az ünnepek, gondolom az evés volt a fő napirendi pont nálatok is :) Én sem kíméltem magam, és bár vártam a mai edzést (tényleg nagyon hiányzzott) azért bemelegítés közben meg-meg rendült a szám, mintegy jelezve bizonytalanságom maximális kiteljesedését. Picit megingott az az óriási önbizalmam, amivel még lebattyogtam a szokásos edzőhelyemre, a tópartra. Nagyon szép helyen futok egyébként, meg is mutatom Nektek, töltök majd fel képet :)
Tudnotok kell, hogy 3 év cigizést hagytam magam mögött. Éppen a futást megelőző héten tettem le azt a förtelmet. Azt mondják, a dohányzás káros és láss csodát, annyit köhögök mióta nem cigizem, mint amennyit azelőtt sosem. :) Persze ez a csodálatos tisztulási folyamat, és ma éreztem először, hogy nőtt a tüdőkapacitásom, nem is kicsit :) Szóval ma nekivágtam a soron következő futás-gyaloglás mixemnek, és azóta is kitart az a boldogságérzet. Most ha látnátok, mosolygok ha kell, ha nem, annyira feltöltött a futás. Erről úgy beszélek, mintha félmaratont futottam volna, de az apró örömök is nagy örömök nem igaz? :)
Mindenkinek jó húsvét utáni visszazökkenést :)