Ezt a hetet leginkább a (boka) sérülésemből adódó dilemma jellemezte. Sokat olvastam utána, hogy mi lehet, és mi lenne a helyes teendő. Előző bejegyzésnél még úgy okoskodtam, hogy elég, ha csökkentem a távot és a tempót. Annyiból igaz volt, hogy a szerdai futásom után nem fájt annyira, hogy menni ne tudjak, de azért a fájdalom ott volt. Ráadásul napokkal később is megmaradt. Csökkent valamelyest, de a hóba egy-egy megcsúszás, vagy rossz mozdulat elég volt, hogy érezzem a problémát. Emellett folyamatosan tornáztattam pluszban, ami lehet hozzájárult a fájdalom további jelenlétéhez és szűnni nem akarásához. Itt az oldalon is találtam jó cikkeket és hasznos hozzászólásokat.
Tökéletes szerkezet: az emberi láb
Az itt írtak és látott képek alapján az érzett bokafájdalom leginkább talán a sarokcsont és/vagy a köbcsont környékére tehető. Szinte biztos vagyok abban, hogy a több évnyi kihagyás miatt a bokám elszokott a megerőltető mozgástól, ezen felül pedig nem tartottam be a fokozatosság elvét, és hirtelen növeltem a tempót és a távot, ráadásul mindezt egy teljesen új cipőben. (Maga a cipő nem hiszem, hogy rossz lenne: Adidas Exerta 4M. Még ha relatíve olcsó is volt, de azt betudom az akciónak.) Erre jön még, hogy szupináló stílusban futok. Ehhez szintén itt találtam segítséget:
Futócipő választás
Nem kérdés, hogy az összes eddig itt megjelent írást át fogom nézni és tanulmányozni ezek után. Emellett ezt a könyvet olvastam:
Futók könyve
Összegezve az eddigieket, bármennyire is nehéz, de pihentetni fogom a lábam, és a futást felfüggesztem. Remélem csak rövid időre. Jószerivel az összes tanács arra irányult, hogy sérülés esetén pihentetni kell a lábat, és nem erőltetni a futást. És a legnagyobb hibaként jelzik, ha ezt nem tartja be a jóember, vagy túl korán, túl intenzíven folytatja. Annak nem látom értelmét, hogy a futás folyamatos szenvedés legyen ezután, mert pár alapszabályt nem tudok betartani. Csak elfogadni nehéz, mert nem igazán emlékszem korábbról ilyen béna alapozáskezdésre. Fejben is nehéz elviselni a km gyűjtés halasztását, miközben itt az oldalon is látom, hogy mások micsoda távokat futnak ez idő alatt. Főleg, hogy milyen időben. Amiért maximális tisztelet kijár nekik. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy túledzésnél a jövőben is történhet-e ilyen!? Eddig mindig a teljes kifulladás jelentette a teljesítőképességem határát, most sérülés és fájdalom fogja? Remélem nem, mert amiatt szerettem edzeni, hogy mikor jó erőben voltam „szétszakíthattam” magam, mert bírtam.. és utána jött a jóleső fáradtság. Mint azt korábban is írtam, viszonylag hamar belerázódtam az elmúlt években az edzésekbe.. csakhogy javarészt úszás és főleg bringa volt.. ahol nincs terhelve annyira az izület, teljes testsúly nem nehezedik sehova (bringán pörgetősebb stílusban hajtok, így térd sincs annyira terhelve). Bár lehet, hogy teljes kétségbeesés tükröződik a leírtakból, azért nincs nagy baj. Csupán át kell értékelnem pár dolgot. Mikor az itthoni erősítéseket is elkezdtem, a húzódzkodásnál a könyököm fájdult meg. Csökkentettem a számát és így már nincs probléma.
A hét eseményei továbbá, hogy az úszásba kellemesen belerázódtam. A decemberi első edzéseken még 300m-t is alig bírtam gyorson leúszni, most már 4.000m folyamatos, lendületes tempójú gyors sem gond. Futás háttérbe szorul, így most úszásban gyűjtök pár km-t. Emellett héten volt két, szokásos mini erősítés (5x25hasizom, 5x20 fekvő, 2x5x5 húzódzkodás). Úszások után pedig szauna.
A további tervek. Úszás mellett görgőzés. A futás mellőzése, és a láb (boka) pihentetése, jegelése. Ha javul, akkor nagyon lassan és fokozatosan kezdem a futást, és ezzel egyidejűleg a láb erősítését és tornásztatását. Kvázi gyógytorna. Ebbe valószínű a nyújtás is bele fog tartozni. Nem csak bokára, hanem egyéb sérülésre hajlamos területekre. Futásban majd kis táv, lassú tempó. Lehet addigra hó se lesz és kellemesebb időben kezdhetem el. Mivel a kondim meglesz, ezért nem érzésre kell majd futnom, hanem szigorúan pulzusra. Ott jobban látom, hogy könnyű futást végzek-e. Ha nem javul, akkor orvos. De most pozitívan tekintek előre.
Mielőbbi jobbulást!