Mire jó a futás? ...

Az alázatért cserébe erőt ad és büszkeséget.

Itt minden mindennel összefügg: míg a futóközösség egy család, ennek az egységnek a biztonságát és erejét adja maga a futás és az elért célok is. Egyfajta menedék. Mint amikor a kisgyermekek fogócskáznak és egy-egy kijelölt helyre beszaladva azt kiáltják: "Ház!".

Amikor futok, amikor az eredményeimre gondolok, én is "ház"-ban vagyok. Sérthetetlen és "mindenek felett álló" - a jó értelemben. A futás által pozitív személyiséggé váltam. Nem azt mondom, hogy nem izgulok egy vizsga előtt, vagy nem hibázok el egy rám bízott feladatot sem. A "mindenek felett álló"-ság annyit jelent, hogy ezeken túl tudok lépni. Hogy ezeket le tudom győzni és tovább tudok indulni. 

Kezem-lábam összekötve vízbe dobtak, de én kijutok a túlpartra. Ott megrázom magam és nevetve, szánakozva nézek majd vissza: "én már átértem, de előttetek még egy nagyon hosszú út áll"...

... Amikor bántanak, magamba tekintek és az EGO legmélyebb bugyraiból merítek: "Több vagyok nálad. Én küzdök. Én nem erővel, hanem kitartással győzök. Én 27 éves koromra már végigmentem a K100-on, lefutottam egy maraton-váltót, egy páros félmaratont, 6 egyéni felest, egy 30-ast és egy egyéni marathont Párizsban. Én már megtaláltam a másik felem, Akivel együtt mindenre képesek vagyunk és legyőzünk minden akadályt. Nekem céljaim vannak, álmok határidővel. Én FUTÓ vagyok. Te mit tudsz felmutatni? A hatalmi erődet, semmi mást. ÉN GYŐZTEM!"

Hát nekem erre jó a futás....