A 2011-es Mátra 60, szó szoros értelmében beleégette magát az bőrömbe, agyamba. A bőrön lévő égésnyomok pár nap alatt nyom nélkül eltűntek, de fejben lévő emlékek nem. Lassan átadták helyüket más friss élményeknek, majd egy-egy forró napon újból „lemásztak a polcról, és behuhogtak az ablakon”.

-HÚ HÚÚ HÚÚÚ Tesó! MÁTRA 60…..RÉM-lik….

Felvérteztem magam, ahogy tudtam, a szokásos felszerelés: kóla, PB, gumimaci, zutty mellé, beszereztem még egy tarkóvédős fejfedőt is, melyben úgy néztem ki, mint egy teve nélküli tevehajcsár, akinek csak a púp maradt meg, azt meg cipelheti a hátán.Igyekeztem visszazavarni az emlékeket a pócra, és a hűvösebb idő beköszöntével, már-már bizakodóan tekintettem a túra napjára, lehet, hogy megúszom….

Szakad az eső, a vízcseppek buborékokként pattannak szét, kb. tíz perce indultam, még Pásztó táblán sem jutottam túl, de bőrig áztam. Muzsla gerincét nem látom, mert eltakarja egy szürke esőfelhő, így biztos nem fogom szárazon tartani a puskaport, meg a gatyát….Bukta !!!

Lassan elérem az üdülőházak végét, saras ösvényen kezdem meg a kapaszkodás, pár lépés és beletenyerelek a tutiba, ez így nem lesz jó, kilépek az ösvény szélére, az avar kevésbé csúszik, végre haladok. Muzsla gerince felé dagasztom a sarat, ahol lehet a vízfolyásokban megyek, tocsog, de kevésbé csúszik. Küzdős kapaszkodás jutalma egy szelet csoki, és a bélyegzés, aztán megkezdtem zuhanórepülésemet a zöld háromszögön.

Lehet, hogy paranoiás vagyok, de engem nem szeret ez a ződ, fölfelé is kicsinál, lefelé is kicsinál. Ezt az ereszkedés minden volt csak nem az a nézelődős, inkább az-az imát mormolós, erősen koncentráltam az előttem lévő egy méteres szakaszra, meg a következő fára „jajistenemcsakmegálljak”. Ennyire még nem örültem a Zám pataknak.

Meggyes után porzott az út, és viszonylag könnyen hozható volt a Havas- Fajzatpuszta- Káva- Világos hegy szakasz. Fajzatpusztán a finom zserbó, Világos hegy tetején a kötelező szétnézés, majd Babik-kút hűs áldása, ha csak egy rövid időre, de visszahozta az önbizalmamat, „megyeznekedati”…hasítunk.

Tót hegyes oldalától újból fel-felhangzott az a bizonyos cuppogás, aztán Mátrakeresztesre lefelé, ismét hódolhattam a Parádi Laci által kitalált legújabb sportágnak, melynek neve iszap sífutás. Keresztesen tömöm magamba a sós, zsíros kenyeret, közben beszélgetek Lacival, aki elmeséli, hogy kb. másfél kilométeren keresztül hoztak le a rendezői autóhoz, egy szerencsétlenül járt túrázót, akinek eltört a lába. Mielőbbi Gyógyulást Kívánok Neki!

Falloskútra felfelé a sár rendszeresen visszatérő nem kívánt útitárs, felfelé birkózom, lefelé csúszkálok rajta. Külön megemlíteném a Falloskút utáni erdős, árnyas ereszkedést, nem éppen babazsúrba való kifejezések formálódtak meg verbálisan ajkamon.

Csörgő-pataktól inkább már némám kapaszkodtam, spórolni kell az erővel. Az Ágasvári turistaház előtt találkoztam párommal, és sógorommal, Ritával beszélgettek. Füstölögtem pár mondatot, aztán rácuppantam az Ágasvár csúcsára vezető kaptatóra, rövid volt, és megtépett.

Mátrakeresztesen előkerültek a gumimacik, meg ami még kezembe akadt, igyekeztem rendezni a tartalékaimat a következő csatára, de éreztem, hogy „Elvis” is hangol.

Keresztes után utolért egy futósabb tempóval haladó pár, igyekeztem lépést tartani velük, ez Hideg-kútig sikerült, aztán jött a Nyikom.

Mikor a Nyikom emelkedőjéről beszélgettem Parádi Lacival, Ő csak ennyit fűzött hozzá „Nem olyan meredek az, csak még nem ismerted”, most másodszorra sem módosult a véleményem, sőt, igazi szeletelős az-az emelkedő.

Az első szakaszán még igyekeztem nem lemaradni az igen jó ritmusban haladó „nyulaimtól”, majd a szerpentines szakaszon lefőtt a kávé, és ledobták a vasmacskát. F&F stílusban (fog, fenék összeszorít), cuppogva araszolgatok fölfelé, na most kettéharapott a Nyikom, mint „bölcsödés a kinderpingit”.Megállok, macit majszolok, iszom a kólát, és pislogok felfelé…ennyi.

Nyikomnál nincs megállás, Nyikom-nyeregtől nehezített ereszkedés, majd lassan feltűnik a templomtorony.

Köszönet a Pásztói Szabadidő Sportegyesületnek, és Parádi Lacinak ezért a remek túráért.

 frissítés: kb. 4 lt. jaat féle sóoldatos víz, + 1 lt a pontokról, 1 lt kóla

2 mars,2 snikers, 1 PB, 1 PB zselé, gumimaci+szőlőcukor, pontoknál: zserbó,csoki,zsírosdeszka.

újítás: New Balance MT 1110-es talpbetét kicserélve, Meindl talpbetétre, tapasztalat talpbetét+zokni+cipő gyorsabban kiszáradt, nem ázott szét a talpam.

Jaat