Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 761 108 km-t sportoltatok

Félelmek 2.rész

imidi | 2012-06-15 08:16:59 | 2 hozzászólás

Nehéz hetek!


Akkor fojtassuk......Az egész nyaram othonléttel telt mert sajnos munkahej hijján nem volt más választásom.Néha néha becsuszott egy maszek de az csak pár nap vagy egy hétre szolt.Hát mit ad isten a félmaraton elött két és fél héttel találtam munkát.Mig ithon voltam nem fekvéssel töltöttem az idöm de akkor is nagyon nehéz napokat éltem meg a munkahejen.Egyből 10-12 orákat sött nemegyszer 15 orát is dolgoztunk.Mondhatni azt is időm sem lett volna készűlni a versenyre és nem is volt.Na ez is rátett a gongyaimra.Kissé nyugtatott az hogy ha nem futok legalább gyogyul a lábam pedig tuttam futnom is kellene mert elfogy a kondi mire itt a verseny.Igy teltek a napok fájdalmakkal idegeskedéssel.Az Oxigén kupa utolsó forduloján már részt sem vettem a sérülésem miatt.Már ez is annyira bántott...Szerettem volna a legjobb időm megjavitani az utolso sorozatban de ez nagyon is elmaradt.Igazábol dolgoznom kellet aznap de ha nincs a sérülésem akkor a futást választom.Tudtam hogy a legjobb időm meg sem közeliteném ha részt veszek a versenyen..Ez a hét teljesen futás nélkül telt .Ez a félmaraton előtt két héttel volt.Minden nap azon gyötrödtem na vajon holnapra jobb lessz e és elmehetek futni.Hiába vártam javulást semmi!Egyszerűen nem találtam a hejem.Ingerült voltam állandoan.Barátnöm is észrevette nincs valami rendben,persze ö másra gondolt .Jaj mondom ne aggodj majd elmulik.Igazábol a munkára fogtam és nem vallotam be neki mi a fő ok.Több is volt és ebben a munka is benne volt.Nem teltek a napjaim mással csak munkával.Ja és nem beszélve a közös futásokról amikre nem tudtam elmenni.Talán ez bántott a legjobban.Szinrelépek nagy büszkén be akarok a csapatba lépni,pedig tuttam a lelkem méjén nem fog menni mégis megtettem.És tessék!!!Magyarázkodhattam nem tudok menni a futásokra..Szégyeltem magam de mit tuttam tenni.Mehettem volna de nem akartam gyogyszerezni magam hogy enyhűljön a fájdalom.Igy is sok edzésem elött fájdalom csillapitot vettem be hogy el tudjak indulni.Már rég meg kellet volna álnom tudom de huzott a cél az első félmaratonom amin részt akartam venni minden áron!!!!

 

Utólsó hét!

 

Eltelt bő mésfél hét ami csak a munkáról szolt és a sport igen csak háttérbe szorult.Már azt terveztem mikor menjek át Debrecenbe a rajtcsomagomért.Csak ezen járt az eszem.Nem akartam a verseny napján mert nem tudtam mennyien lesznek na meg bringával akartam menni én kis naiv addig mig odaérek bemelekszem kicsit.Eközben probálgattam erösíteni persze csak ott a hol nem fáj hátha ez segit.Hát igen de pont ott nem tudtam erösiteni ahol kellet volna.A vádlim igen az adta be a kulcsot a versenyen na de erröl késöbb.Teltek a napok felkeltem melo hazaértem evés,fürdés alvás.Ebből áltam.Nem láttam eséjét annak hogy hétközben fel tudjam venni a rajtcsomagot igy kifundáltam hogy a verseny elött egy nappal szombaton veszem fel.Persze mit ad isten meloval telt az a nap is de én csak délig dolgoztam.Az volt jo az egészben hogy Debrecenben dolgoztunk igy én kis buta kigondoltam hogy gyalogmenetben elmegyek a versenyközpontba és felveszem a csomagot.Séta a versenyközpontba aztán meg séta ki a vasutállomásra és irány haza.Ojan jol hangzott és jo tervnek tünt fel voltam lelkesedve.Ha ha de mijen az ember szerencséje???

 

Rajtcsomag!

 

Az a szombat is ugy indult mint a többi azt megelöző nap.Fáradtan kedvtelenűl,erőtlenűl.A meot persze nyomni kellet gözerővel.Az én drága főnönkömre néha rájön a dili és két napi melot akar teljesittetni egy nap alatt.A lényeg az hogy jol meg lettünk hajtva.Az embernek inni nem volt ideje szinte.A kaját is szinte kutyafuttába kapjutuk be.Igen utolagosan kiderült nem igazán voltam feltöltödve energiával sem fojadékkal a versenyre.Pedig az a szombat ....Annak arrol kellet volna szolnia..Nagynehezen elmult a délelött.Jeleztem a fönöknek én leléptem csak kajálok pár falatot.Igen csak pár falatot gondoltam hama haza érek.Na irány a versenyközpont.Cipötcseréltem és usgyi.Az igazság az fogalmam sem volt merre van.Vittem térképet de az nagyon régi volt.Nem voltam megijedve mert a telefonomban ott a térképszoftver,na mondom minden okés lessz.Meg is indultam de már az első utcát ahol le kellet volna kanyarodnom azt sem találtam.A telefon persze nem találta meg saját magát igy körűlhatárolta nekem hogy 5000 méteren belűl vagyok.Huuu de jo nekem gondoltam na akkor térkép.Kb annyit kell sétálnom a központig.Nagynehezen sikeerűlt elindulnom a hejes irányba.Megyek megyek néha megnézem a telefonon hol járok ami idöközben észhez tért.Már kezdtem unni a gyaloglás gondoltam magamban nincs is közel a versenyközpont.Jol megszivatom magam morogtam,ez kell nekem verseny elött egy nappal.Elfogyott a vizem is az utolso szenvicsem is megettem.Szombat délután révén a város szivét hátrahagyva számtalan kis bolt elött haladtam el ami be volt zárva.Rám jött az elmebaj étlen szomjan ballagok de a cél még sehol.Hogy hány orára értem oda nem emlékszem már csak arra a pillanatra amikor is beléptem és montam hogy a rajtcsomagot szeretném felvenni.Egy korom beli srác volt ott és széles mosolyal kérdez vissza."Te is versenyzel?".Megprobálom montam visszamosojogva és akkor jön megint a válasz.Kimentek a verseny hejszinére!!!Abban a pillanatban elöntött a melegség és iszonyatos düh jött rám.Nem is tudtam mondani semmit csak fordultam,köszöntem és minnél elöbb ki akartam menni az épületböl.Buta fejemmel azt sem kérdeztem meg hol a versenyhejszin.Azt hiszem nagyon sokan csuklottak egy jo pár percen keresztűl.Gondoltam itt vagyok Debrecenben étlen szomjan nem beszélve a fáradságrol  és kitol velem minden azt sem tudom merre tovább.Montam le kell nyugodnom keresek valami hűvös hejet ahol pihenhetek.Ja igen ráadásúl nagyon meleg volt aznap.Mindenfele bámészkottam hátha találok valamejik utszán egy kutat hogy igyak de semmi.Végűl látok egy padot  ami árnyékban van.Megpihentem és telefonálgattam hová is kell mennem.Barátnöm megnézte nekem én szita fejemmel nem emlékeztem rá hol lessz a verseny.Azt tudtam hogy az állatkert környékén de a pontos cimet nemtudtam.Meglett a cim végűl.Beütöm a telefonba ami most velem volt mert megtalálta a hejzetét igy minden adat meg volt.Csak 3.4 km gondoltam nem sok akkor usgyi.De hogy eddig mennyit mentem fogalmam sincs.Hogy nehogy már jol érezzem magam egy kicsit is az út háromnegyedét tűzö napon kellet megtenni,na de mondom nem baj nemsokára meg lessz a kis csomagom.Nem tudom mért de nagyon kellet az a csomag...Mintha lottoötös lenne benne vagy nem tudom de akartam.Nagynehezen odaértem vagyis valahová mert kérdezösködnöm kellet.Nem tudtak semmit.Na mondom jöhet még valami.A föbejáratnál dohányzo emberek nem tudták megmondani hogy azon a  bekeritett területen ahol épp vannak ahol rengeteg ember volt már akkor is ahol rengeteg sportpája felálitott sátor van,vajon ott lessz e a verseny.Nem sok kellet hogy megforduljak és elmenjek onnan.Na mondom elmegyek arra bejjebb a pályák felé.Mentek befele fiatalok gondoltam utánuk megyek.És mit látok.Versenyközpot felirat!!!!!Jo érzés volt,végre itt a cél elöttem.Odamentem és felvettem a csomagom.Igazábol bele sem mertem nézni  elöször pedig tudtam az enyém.Na meg usgyi volt mert nem tudtam mikor érek ki az álomásra.Közben azért mepihentem még egyszer.A békástot körűlvevő erdő szélén megtelepedtem egy padon.És mit ad isten.Nápolyi,ásványvíz benne a szatyorban.Ez most életet mentett.Ültem mégis sajogtak a lábaim és tudtam még nagyon sok van hátra.Tudtam még sétálnom kell legalább 50 percet ami kilométerben nem is tudom mennyi lehetet.Eléggé el voltam fáradva de még sokára leszek othon.Eröt vettem magamon és elindultam.Az az ut már ismerös volt mert az Oxigénkupárol is mentem haza vonattal és bejártam már azt az utat.Csak a lábam kellet szednem.Hát háromnegyed hatra értem oda az álomásra és már mért is menne azonnal valamivel  hét ora után indult a vonat Böszibe.Kb 1 orakor indultam,nem is rosz.A franc egye!!!!Mit tegyek vártam a vároban és nézegettem a rajtcsomagot.Tetszett mindem,be voltam zsongva holnap nagy verseny lessz.Néha néha el is feledkeztem a fáradságrol.Csak akkor ébrettem fel mikor láttam itt az idö indulni kell.Ojan keservesen áltam fel a padrol mint egy 100 éves öregember.Hazadöcögtem Böszibe ahol még levezetésként ismét várt egy 25 perces séta hazáig.Ettem egy nagyot ittam amenyit csak birtam egyhuzamra,fürdés és alvás.Persze tévézés lett belöle de végén csak elaludtam.Eljött a nagy nap reggele!!!Folyt köv........

 

 

2 hozzászólás

torolt_7409 4539 napja
torolt_7409 képe

Jó visszaolvasni a Rotary történéseit, és a blog által betekintést nyehetünk abba, hogy mi is történt veled a verseny időszakában. Őszintén szólva ezekből a háttérinfókról akkoriban nem sokat tudtam, kíváncsi vagyok a folytatásra! A közös edzések pedig mindig nyitva állnak, ha lesz szabadidőd. Tanulság, sose erőltesd túl magadat, ismerd meg a határaidat. JÓ volt az éjszakai futás, remélem sok ilyen közös versenyünk lesz még! Hajrá!

imidi 4538 napja
imidi képe

Hát igen nem volt könnyű idöszakom de elmult és most okosabb tapasztaltabb vagyok.Nem akarom elkövetni megint azt a hibát.Tudod azért bennem a félsz félve megyek a hosszabb futásokra nem tudom mit bir a lábam hosszab távon.Vagyis most jönnek majd a hosszabb futások igazán.Abban az idöszakomban a 12,14 de föleg a 16 km után több napos pihenök kelletek a fájdalom miatt ami nem mult csak enyhült.Most tul vagyok a 14.4 km futáson és minden oké.Most hétvégén akarok 16-17 közt futni.Ha ez után minden ok azt mondhatom renben lessz minden.Igérem menni fogok még a közös futásokra is.Ugy érzem visszaerösödtem az 1-1.5 orás futásokhoz igy mostmár ez sem lehet akadálya.Fogunk még találkozni versenyeken ez tuti ezt igérhetem.További szép napot jo melót és persze...Hajrá futás!!!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!