Akkor kezdem a legelején!

Terhességem alatt sikerült minden megerőltetés nélkül felszednem több mint 20kg-ot.Tisztába voltam vele, hogy ettől meg kell szabadulnom amint kiheverem a szülést és feldolgozom,hogy van egy gyerekem!

Nos az előbbi sokkal könyebben ment, mint az utóbbi.

Szóval, mikor Gege  elmúlt 1 éves szépen elkezdtem kocogni heti 3-4 alkalommal, ahogy sikerültfelvigyázót szerezni a Gyerkőcre.Kb. 2 km-rel ezdtem, és mivel előtte nem igazán futottam és a szervezetem is ki volt zsákmányolva, mondhatom, hogy az első hónap igen kemény volt! Mivel fogalmam sem volt meddig tart ki a lendület,nem vettem futócipőt, aerobikcipőben futottam - bocsi, kocogtam - és a lábaim ezt annyira nem díjazták! De a kezdeti nehézségek és problémák legyőzése után minden szépen kikerekedett:a km-ek egyre hosszabbak lettek, a kilók kevesebbek, a tüdő tágabb és kezdtem élvezni a dolgot!!

Azóta befektettem egy futócipőbe - hozzáteszem nem voltam túl körültekintő a cipőválasztásban - de hamarosan benne lesz kb.800 km és lecserélem, befektetek egy igazán igaziba!Más kötyüm nincs a futáshoz, azt hogy mennyit futok onnan tudom, hogy feltöltöm a netre a futóutvonalat és megnézem mennyi az annyi.

Jelenleg 6 hete kényszerpihenőn vagyok, vádlisérülésem miatt amit most tetéz egy garat gyulladás, de remélem jövőhétre minden kórság megszűnik és rohatom a kilómétereket újra!

Úgyhogy jövőhéten kezdem a beszálolókat az újrakezdésről, remélem a lábaim nem felejtettek el mindent!!!