Amikor nem ér körbe a bot – Darvis Patton blogja a vb döntőről

Darvis Pattonnak sokat köszönhet az amerikai atlétika, hiszen remek egyéni eredményei mellett 2004-ben az olimpián ezüstöt, 2003-ban és 2007-ben a vb-n pedig aranyat nyert az amerikai 4x100-as váltó tagjaként. Ugyanakkor emlékezetes hibák is fűződnek a nevéhez: elejtette a botot a 2008-as olimpián, a 2009-es vb-n kizárták az amerikai váltót a hibás Patton - Crawford váltás miatt, idén pedig elesett a vb döntőben. Patton most egy hosszú blog bejegyzésben írt a vb-ről és annak visszhangjáról. Rövidítettem rajta kicsit (itt olvasható az eredeti). 

„Azt hittem, kiborultam a 200-as középdöntő után. Azt hittem, akkor okoztam csalódást a hazámnak. De rosszul hittem. Úgy tűnik az én esetemben a katasztrófa háromszor sújtott le. És most itt állok egy olyan sérüléssel, ami miatt vége a szezonomnak, ugyanúgy, ahogy tavaly. Ember, ez nagyon fáj.

A 200-as középdöntő után eltökélt voltam, hogy a váltóban majd megmutatom. Keményen dolgoztunk. Koncentráltunk. Felkészültünk. Itt volt az idő, hogy újra feltegyük a 4x100-as váltót a térképre – mindannyian ezt akartuk.

Már milliószor megnéztem a döntőről készült videót, és tudom, hogy semmit nem tehettem, hogy elkerüljem az esést... de amikor lezuhantam a földre, az életem is velem zuhant. Összetörtem. Cserbenhagytam a csapatot. Nem azzal, amit tettem, hanem ami ott velem történt. És ez nem csak velem történt, hiszen az esésem két csapatot is érintett. Miattam nem tudta Trinidad és Tobago csapata rendesen befejezni a versenyt. És ugyanez történt a britekkel is. Az én csapattársaim pedig - Trell Kimmons, Justin Gatlin, Walter Dix, Maurice Mitchell és Travis Padgett – elestek egy érem lehetőségétől. Ugyanolyan keményen dolgoztak ők is, mint én, hogy kijuthassanak Daeguba. Mindannyian remek atléták, és nem érdemelték ezt. Ahogy én sem.

Köszönetet szeretnék mondani az amerikai férfi és női 4x100-as csapattagoknak. Ők mindannyian felém fordultak az esésem után. Segítettek felállni a földről. Bátorítottak. Azt mondták „Ne hagyd, hogy lássák a fájdalmadat. Állj fel. Veled vagyunk." Hálás vagyok nekik, hogy velem voltak annak ellenére, hogy nekik is fájt, ami történt. Ez a csapatszellem igazi próbája volt, és mi megálltuk a helyünket.
Szeretném megköszönni a rajongóimnak és támogatóimnak a sok üzenetet és telefonhívást, nem is tudjátok, mennyit jelentett nekem az a szeretet és támogatás, amit tőletek kaptam.

És nektek, akik másféle üzeneteket küldtetek nekem – szeretném, ha tudnátok, hogy olvastam a Twittert és láttam az üzeneteket. Hogy én mekkora „@^#%" vagyok az amerikai csapat számára. Hogy soha életemben nem szabadna újra váltóbotot a kezembe vennem. Hogy egy "^@&%$" vesztes vagyok. És így tovább.

Gondolom, ezeknek az üzeneteknek az volt a célja, hogy megsértsenek, fájdalmat okozzanak. Bár kicsit gyerekesnek tartom, de elfogadom ezt is, hiszen mindenkinek joga van elmondani a véleményét. Az a helyzet, hogy ennél sokkal durvábbakat is kaptam már korábban ott, ahonnan jöttem. Bárki, aki látta azt, ami történt, tudja, hogy ez egy szerencsétlen baleset volt. Persze vannak, akik dühösek emiatt, de két külön dolog dühösnek lenni és valótlanságokat állítani. Mert a valóság a következő:

Az esetnek semmi köze nem volt a képességeimhez vagy a technikai tudásomhoz. Nem ejtettem el a botot. Az esetnek semmi köze nem volt ahhoz sem, hogy az amerikai csapat képes-e körbevinni a botot egy ilyen versenyen. Egy szerencsétlen baleset történt, aminek pont én voltam az egyik szereplője. Ezek a tények.

Kérlek titeket, ne feledkezzetek meg arról, hogy mi sportolók is csak emberek vagyunk, velünk is történnek szerencsétlen véletlenek, mint bárki mással. Csak nekünk más a munkaköri leírásunk, és máshol végezzük a dolgunkat. Nektek megadatott az a luxus, hogy nézhetitek és írhattok róla. Mi viszont benne élünk. Ha igazi rajongók vagytok, kitartotok a kedvenceitek mellett jóban és rosszban egyaránt. És én pontosan ezt kérem most tőletek – hogy tartsatok ki mellettem és az amerikai csapat mellett.

Előre nézek, és vissza fogok térni. Az amerikai csapat is vissza fog térni, és remélem, hogy ti ott lesztek majd, hogy szurkoljatok nekünk, mert az lesz az igazi. Majd meglátjátok." 

Forrás: flotrack.org

Képek: daylife.com