6 órás futás - Viking SE - Veszprém

92613 m I. helyezés, új egyéni csúcs és országos csúcs (régi: 89451 m, 2012.03.10, Lassee, Ausztria), új világ legjobb eredménye (régi: 92188 m, Tomasz Chawawko, 2004, Stein)

A héten már eléggé a versenyen agyaltam. Ehhez képest szombat reggel meglehetösen nyugodt voltam. Az tudtam, hogy csurig töltött glikogénraktárakkal kell a rajthoz állni. Ezzel kapcsolatban viszont fennállt a probléma, hogy ha sokat eszem elözö este, akkor az abból megmaradt salakanyagok kb. pont a verseny közben akarnak majd kikívánkozni belölem. Emiatt csütörtök óta szinte semmi rostosat nem ettem, péntektöl pedig csepptöltésen voltam, mint a litiumos akkumulátorok. Ez nagyjából úgy nézett ki, hogy sokszor ettem keveset, föleg olyan cuccokat, amelyekben szinte csak szénhidrát van (méz, kalács, lokum (vagy rahát, ez kb ilyen sürü lekvár, vagy zselé, török cucc, itt a kerületben elég jót lehet kapni (rózsaízüt :)) keményítö és cukor van benne. Mindemellett pénteken és szombaton összesen 3 l Arriba!-t ittam (ez egy osztrák sportital, magnézium, kalcium, és kevés cukor van benne). Szombat reggel fél nyolctól kilencig még ettem. Aztán realizáltam, hogy azért mégsem kéne kiflivel a számban a rajtvonalhoz állni, mondjuk addigra picit talán már túl sok volt bennem. Rajt elött még összeraktam az ezúttal tudatosan megtervezett frissítöimet, mivel tudtam, hogy a frissítésnek döntö szerepe van. Ebben volt izoital (részben aminosavas), kóla, 5 adag felhígított, aminosavas gél, meg egy 100 ml-es szénhidrátoldat, amelyet még Lassee-ben kaptam. A terv szerint minden körben akartam inni felváltva kólát, vagy izot 1-1,5 decit, emelett minden óra kezdetére egy adag (2,5 deci) aminosavas gél, és az oldat az utolsó fél órára. Na aztán lekocogtam a kis 5 kilos, firssitös táskámmal a rajthoz. Sok idöm már nem volt. Beszélgettem pár ismerössel és végre személyesen is találkoztam Tsomával :). Kocogtam még egy kört, nyújtottam kicsit, meg felhegesztettem a rajtszámot a trikómra, a chip-et a cipömre. Aztán még volt 5 perc. Csináltam egy nomáspróbát a budin, de csak csurrantani tudtam. Gondoltam mindegy, vész esetén legfeljebb lesz egy kis szünet futás közben. Aztán Szabi utunkra bocsátott minket. Az elsö váltó elsprintelt, én a második váltóval versenyeztem kvázi. Az elsö kör végén nem teljesen jó irányba mentünk, de aztán ezt a hibát sikerült a második körre kiiktatni :) Az iram nem volt lassú, de nem kellett erölködnöm. A pálya jellege miatt (500-ig enyhe emelkedö, majd 900-ig sík, végül a kör végéig (1388 m) lejtö) az általam tervezett 3.54-es iramot nem sikerült belöni. Ennél lényegesen gyorsabban haladtam, ráadásul a pulzusom sem volt éppen alacsony, mert 162-164 körül alakult. Az elsö kör után ittam, ahogy terveztem, viszont rögtön éreztem, hogy a gyomrom túlságosan is tele van. Olyannyira, hogy már már vissza kívánt volna köszönni a tartalma. Emiatt aztán inkább csak minden második körben ittam, így ez a probléma megszünt, söt a pulzusom is kezdett kicsit lejebb menni (162-157). Szél volt az kicsi, de ez az emelkedöre segített, a másik irányba meg igyekeztem szélárnyékot keresni. Az elsö három órában a körök meglehetösen egyenletesen, 5.14,18-5.20,93 között (3.46,35-3.51,22 p/km-es tempó) alakultak. Problémáim nem voltak, könnyen mozogtam és figyeltem a frissítésre. Sokat viszont nem tudtam arról, hogy hogy állok. Emiatt kicsit idegeskedtem (mondjuk már rajt elött mondtam a srácoknak, hogy bármi kis probléma van, minél fáradtabb vagyok, annál érzékenyebben fog érinteni, és annál agresszívabban fogok rá reagálni). Szóval ott kicsit kiabáltam is - emiatt ezúton is elnézést kérek :) - de végülis megkaptam a szükséges infókat. Azt mondjuk tudtam - már csak a pulzusomból is - hogy ez a tempó nagyon a határon van és a 6 óra nem fog hasonlóképpen végigmenni, emiatt a negyedik órában picit visszavettem. Kerestem a ritmust, amiben még rendesen haladok, és ami mellett még komfortérzetem is van. Így jutottam el a negyedik óra elejéig, amikor gondoltam magamban, hogy na már "csak" egy laza harmincas. Természetesen addigra Szabi már felkarcolta a körön a régi világcsúcs helyét a pályán, ami 66 kört meg 550 m-t jelentett. A 46. körtöl tovább lassultam, ekkor már minden volt, csak öszinte mosoly nem. Szorgalmasan ittam a frissítöimet minden körben, és koncentráltam, hogy nagyon ne essen szét a mozgásom. A frissitös tervemen annyiban változtattam, hogy bekértem a szénhidrátoldatot, ami ugyan kaparta kicsit a torkom, annyira sürü volt, viszont érezhetöen dobott rajtam. Az ötödik órát nem kívánom már senkinek voltak gondolataim, hogy na most rögtön leülök itt a füre... Persze számolgattam is közben és azt dobta ki a gép, hogy ahhoz, hogy kicsússzak a világcsúcshoz szükséges iramból, ahhoz nagyon meg kellene borulni. Sokat számított, hogy elkezdtem visszaszámolni az óra által kijelzett körök alapján. Egyre közelebb és közelebb kerültem a 66. körhöz. Az 51. körig 5.30-on (3.57,75 p/km) belül maradtak a részidök. Ezután viszont inkább már az 5.35 volt a jellemzö. Sokat jelentett, hogy tudtam, a dolog már megvan, "csak" be kell húzni. Az utolsó 5 körben kezdett fokozódni a hangulat. Ez a kör elején mindig megdobott. Végül az utolsó elötti kör lett a leglassabb (5.41,62)(4.46,12 p/km). Ezután akár már hajrázhattam volna is... ha maradt volna benne bármennyi kis üzemanyag :) Persze agyilag megint megdobott, hogy közeledik a vége, de ez már kevés volt ahhoz, hogy kivitelezni tudjak bármilyen tempóváltást, inkább arra koncentráltam, hogy tartsam az éppen aktuális ritmust. Természetesen a végén ott voltak Szabiék, így a 6 óra letelével sokat nem kellett várnom, hogy odaérjen valaki a körmaradékot lemérni. 6 óra nulla nullánál eldöltem, mint egy darab fa. A lábaim tejlesen kész voltak, állni nem is tudtam volna. Letérdeltem, majd abban a pillanatban elöre is estem és a könyökömbe temettem a fejem. Így "imádkoztam" percekig a díszkövön, miközben a többiek körülöttem álltam. Mondtam pár hülyeséget, aztán sikerült ülésbe átfordulnom, majd pár perc múlva felállnom is. Ekkor Szabi - bizonyítandó, hogy tényleg nem viccelt - egy narancssárga pólót vett elö, amire ez volt nyomtatva:

6 H NEW WBP

GÁBOR MUHARI

VIKING SE - M-TRAINING

       .        M

31.03.2012

VESZPRÉM     

Ekkor fogott egy filcet és a     .     M sorba bekarcolta, hogy 92.613, ami egyelöre a nem hivatalos eredmény, mert a hivatalos eredményhez majd a rajttól a megállás helyét acélszalaggal is le kell mérni.

Végül együtt sétáltunk a versenyközpontba. Érzésre azt mondanám, hogy nem csaptam úgy szét magam, mint Lassee-ben, persze ez a következö napokban fog igazából kiderülni. Rengeteget számított, hogy a frissítés - bár még mindig nem volt tökéletes - lényegesen jobb volt, mint legutóbb elsösorban az aminosavas cuccok miatt. Hogy ezt az eredményt hogy sikerült így odatennem az Erzsébet liget kövezetére, magam sem tudom. Az edzések megvoltak, fel volt éptive az egész, gyakorlatilag teljesen úgy, történt minden, ahogy megterveztem. Mégis, pénteken képtelenségnek tartottam, hogy 6 órát lehet futni 3.54-es iramban. Aztán ... lehetett :)

Természetesen nagy köszönet Szalai Szabinak, a Viking SE szervezöcsapatának.

A doppingteszt tegnap megvolt, ezzel együtt a hitelesítés folyamatban van, de pár hétig el fog tartani.

Részeredmények:

1:03.41 (12. kör) (16656 m) (3.49,41 p/km) (160)

2:01.52 (23. kör) (31924 m) (3.49,04 p/km)

((((58.11) (11 kör) (15268 m) (3.48,65 p/km) (161))))

3:00.17 (34. kör) (47192 m) (3.49,21 p/km)

((((58.25) (11 kör) (15268 m) (3.49,57 p/km) (162)))))

4:04.47 (46. kör) (63848 m) (3.50,03 p/km)

((((1:04.30 (12 kör) (16656 m) (3.52,35 p/km) (163)))))

5:05.31 (57. kör) (79116 m) (3.51,70 p/km)

((((1:00.44) (11 kör) (15268 m) (3.58,67 p/km) (162)))))

5:56.12 (66. kör) (91608 m) (3.53,30 p/km)

((((50.41) (9 kör) (12492 m) (4.03,44 p/km) (163))))))

6:00.00 (66. kör + 1005 m) 92613 m (3.53,23 p/km)