Velencei tókör Pintyővel

Eredetileg úgy volt, hogy a lányok is elkísérnek, de a rossz idő miatt ők inkább maradtak otthon.

Így ketten vágtunk neki a távnak, amitől kissé tartottam, mert régen futottam ilyen hosszút, valamint a lábam se tökéletes. Az első fele a futásnak könnyen, jó hangulatban telt, sokat beszélgettünk. 15 k után kezdett szűnni a beszélgetés, 17-nél frissítettünk egyet a kútnál. Innen már nehezebb dió volt, 20 felett a kaja is kiment belőlem, így úgy éreztem magam az utolsó szakaszban mint a szabadságharcosok Jellasics elleni harcában...küzdöttem az utolsó vérig...nehezen ment szóval, de legyűrtem...

Pintyő viszont patent állapotban van!