Az elmúlt 2 hétben alig tudtam futni egy arcüreggyulladás miatt, aminek végüll 7 napos antibitikum"kúra" lett a vége. Csütörtökön fejeztem be, de még akkor sem éreztem túl jól magam. Erősen elgondolkodtam, hogy egyeltalán rajthoz álljak-e az 1 hét múlva esedékes Prága maratonon...Elhatároztam, hogy ha most vasárnap tudok egy jól eső, hosszabbat menni akkor megyek.

Gyurival és Pistivel a szokásos vasárnapi távnak(18,4km) indultunk neki a kicsit csipős reggelen. Kicsivel 7km után azonban nem éreztem, hogy erre a távre én képes leszek, és a tempó sem esett jól,így én visszafordultam. Gondoltam a többiek úgyis utólérnek majd a visszaúton a lassabb tempómmal. Azonban kezdtem egyre jobban érezni magam, és nem is láttam közeledni a társakat mögöttem. Kopival üdvözöltük egymást kicsivel a Zsille előtt, majd a bíztatására kicsit talán még gyorsultam is, ami nagy segítség volt, hogy legyűrjem a mai távot. Remélem Ő is sikerrel veszi majd a"csatáját"!Sok sikert, és mielőbb térj vissza a pályára!Lassan elértem a kiinduló ponthoz, de mivel jól is ment, illetve túl hideg volt hogy megálljak, így elindultam vissza, szembe a srácokkal. Ők is találkoztak régi cimborájukkal, akivel váltottak pár szót, így elég sokat mentem vissza mire újra találkoztunk. Végül habár időben jóval lassabban, de a tervezett távot lefutottam, és talán újra bizakodó lehetek a jövő vasárnappal kapcsolatban. Köszi Srácok!