Napközben aggódtam a beharangozott ónos eső miatt, de szerencsére csak hó hullott, így el mertem indulni. 500 m-nél egy autós úgy ment bele a félretolt trutyis hóba (szerintem tuti direkt), hogy az egész betakart. Hangosan káromkodtam. 1 kilinél levettem a kesztyűm. A római elején volt pár kutyasétáltató és hóemberépítő, utána szinte senki, aztán a  Római végén a gát oldalában rengeteg gyerek szánkózott.

Összesen 4 futóval találkoztam.

12 km-ig, Szentendre határáig szűz, max. kicsit széttaposott hóban szinte magas térdemeléssel futottam, hát meglehetősen fárasztó volt. Viszont ahogy beértem a városba, a szép fehér havat felváltotta az undorító szürke latyak, hát azt úúútáltam. A13. km-nél Kálmán bevárt (akkor ért oda kocsival, ő később indult a melóhelyről), hát azt mondtam, hogy mára ez elég volt, beültem az autóba.