Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 42 968 903 km-t sportoltatok
hmm..

1 hétvége, 2 verseny.. :)

monique | 2010-05-31 23:15:57 | 12 hozzászólás

1. verseny: szombaton generali futógála 5km, ez nem igazán verseny volt számomra, másvalakit kísértem. meg eredetileg Bozót beszélt rá h speciális kedvezménnyel induljak már el, mert már a pólóért megéri, meg érdemes szokni a versenykörülményeket. erre nekem tényleg szükségem is volt, úgyhogy belementem :) aztán eszembe jutott, hogy egy barátom is vihetném, ő még keveset futogat csak, így olyan 38p körüli 5km-t céloztunk be neki. ez pont ki is jött, mégpedig úgy, h az elején nem hagytam elfutni, csak azzal nem számoltam hogy ettől a teljes mezőny elhúzott mellettünk :)) de totál poénosnak fogtuk fel a helyzetet, speciális élmény volt! :) aztán visszaelőztünk szépen pár embert, és biztonságosan beértünk a célba egy gyorsabb tempóval a végén.
örülök magamnak, hogy sikerült a 38p-t megnyulazni neki, ő meg örült a PB-nek. :)
még az is jó volt, hogy sikerült teljesen a Hadd-féle laktátküszöb alatt maradni, mondjuk ez sejthető volt, elvileg 35p-es 5km-en még alatta vagyok. csak azért volt ez fontos, mert ugye másnap maxon akartam nyomni a félmaratont.
ez a futógála jó volt még azért is, mert volt rakás stand, az egyiknél kipróbáltam pár nike cipőt ilyen 5p-es futogatásokkal, a lunarglide nagyon bejött, ezt be is írtam itt a fórumon, és aztán tegnap éjjel kiderült, hogy pont ezt fogom kapni tesztelésre, de jóó! :D
próbáltam még asics cipőket is utána, náluk volt footscan, ami szerint teljesen normális a lábam. ehhez képest elvoltam mindig a saucony phoenix sorozattal, de biztos azért is mert ezek jók normál lábra is, nemcsak túlpronálóra. (a túlpronálást onnan tippeltem, h az utcai cipőim mind befelé dőlnek.) az asics cipők amúgy sajna nem jöttek be, nimbus 11-et próbáltam meg 2 versenycipőt, mert csak az volt :)) érdekes, boltban korábban a 2140-es tetszett, persze akkor csak pár lépést futottam benne.
aztán ami felejthetetlen élmény volt még, az amikor az 5km-en vhol másfél km körül szembejött a későbbi győztes meg még utána néhányan jó gyorsan menve. megnéztük a 10km befutójának az elejét is :) és nagyon tetszett a tempója a legjobbaknak :P nem merem azt írni, hogy én is szeretnék egyszer ilyen gyorsan... :) vagyis ezt le merem írni, de hogy menni fog-e valaha 4p-es tempó 10km-en, az még kérdés. :)


2. verseny: dunavarsányban félmaraton vasárnap 11-kor.

előzmények: 2 nappal előtte (1 pihenőnap akkor már megvolt a futásból) lementem a közeli kis boltba felkelés után a 6-7 emeletnyi lépcsőn, és kb. 2 emelet után vhogy sikerült meghúzni az achillest a jobb lábamon, nem tudom hogyan voltam erre képes - utána a lépcsők aljáig kicsit fájdogált minden lépésnél, aztán egy pici emelkedőn sétáltam fel a boltig, attól elmúlt. utána már nem jött vissza egy darabig, csak késő estére, akkor ha a lakásban járkáltam, előjött minden lépésnél, és tök gáznak éreztem, ilyen még nem volt. ez péntek volt. szombaton felkelve jobbnak tűnt, azért a lépcsőn lefelé megint és utána sima sétánál a kocsiig megint gáz volt. kicsit morcos is voltam, gondoltam azért menjünk ki a generalira aztán meglátom hogy milyen érzés lesz, ha jó, akkor lekocogom az 5km-t. :) a helyszínnél kocsiból kiszállva 2 lépésig panaszkodott és hirtelen elmúlt :) aznap már elég jó is maradt.
vasárnap felkelve még jobbnak tűnt és úgy gondoltam, a fene akarja megint halasztani versenyt, elmegyek és ha rajtnál nem szól be akkor rajtolok és aztán meg addig futok ameddig jól érzi magát. (szerencsére aztán végig nem volt probléma.)

a verseny előtt: 8 után találkoztunk dodoval (dodo18) a népligetben, lebuszoztunk, ott voltunk fél 10-re, aztán én szétuntam az agyam 11-ig amíg nézelődtem :P sejtettem, hogy nem leszünk sokan, de miután dodo mondta, hogy szentkirályszabadján 17-en indultak a félmaratonon, már sejtettem, hogy itt is ez lesz :)) végül is asszem 23 induló volt a félmaratoni távon. azt nem tudom hogy ebben a váltók is benne voltak-e, mert elvileg volt olyan verzió is. amúgy jó az a kis létszám, mert így rajtnál mindenki nettó idővel indult rögtön, hehe. 
érdekes volt az egész: látszott, hogy nem a legelső versenyt szervezik, mert mindenre gondoltak, de minimális költségből, úgyhogy úgy mondanám kicsiben ugyan, de majdnem profi versenyszervezés volt :)
szervezésből a pozitív pontok: jó sok frissítési lehetőség (víz, néha szénsavas szar, 1x láttam kaját is, de elvileg több helyen volt), 2-3km-ként volt a víz, ami rendkívül fontosnak bizonyult idővel :); voltak kilométertáblák; elég pontos rajt; tetszett, hogy a pálya 1 db nagy kör volt, nem volt unalmas :).
negatív pontok: nem volt lezárva a pálya, bár ez huszonvalahány emberke kedvéért talán túlzás lett volna, belátom :)) pozitív, hogy így sem lehetett eltévedni, mert mindenhol ahol kanyarodni kellett, állt valaki aki mutatta az irányt. azon túl elég volt egyenesen menni, ha mégis volt kanyar, egyértelmű volt, melyik utat kell követni. még negatív, hogy volt ugyan ruhatár, de a két kislány aki ott ült, mindig elmászkált, az ajtó nyitva, bárki bemehetett volna... de végül is nemlett baj :); a kilométertáblák nem mindig voltak pontosan elhelyezve, ez az ingadozó km-időkből látszott pár helyen. de azért meg tudtam saccolni a tempót azokra is, mert egyenletesen mentem ott.
emiatt azt sem tudom h mennyire is lett pontos a teljes táv kimérése. lemértem full manuálisan húzva a vonalakat 18-19-es zoomban satellite nézetben a gmap-pedon, tehát elég pontos volt a vonalvezetésem, és az 21 és felet hozott ki, de persze biciklis mérésnek jobban hiszek. de azért a táblákat lehetett volna pontosabban is kirakni...

na, aztán dodo elindult a 4km-en fél 11-kor, addig beszélgettem valakivel a versenyről, kérdeztem hogy mit tud a közismert(?) 17-18km-nél levő holtpontról. mondta, hogy neki 7-nél és 14-nél van a holtpont :)) ahol valamiért szarul érzi magát, de a tempót tudja tartani. ezt jó volt tudni, mert nekem se volt mindig kellemes utána.
közeledett a 11 óra, dodo beérkezett egy 23p-es idővel fájó lábakkal, és akkor már gondolkoztam hogy biztos el akar-e indulni a félmaratonon.. vhogy látszott h kételkedik :) (előző nap ő már futott félmaratont.)
közben szépen tűzött a nap, és esőnek esélye sem volt.. volt pár felhő, de hiába reménykedtem. (miután vége volt az eredményhirdetésnek és elcuccolt mindenki, na akkor kezdett esni! :DD )

a verseny maga:
először is, elrajtoltunk szépen. :) előtte pár percig gondolkoztam h minek vagyok én itt, de aztán elhessegettem ezeket a gondolatokat, hogy lekössem magam, inkább megnéztem a pulzust, szinte teljesen normális volt. de a rajthoz odaállva 1 perccel az indulás előtt persze azért csak felment 130-ra :)) de nem érdekelt. indulás után azért láttam, hogy magasabb, mint edzésen lenne, bár nem volt olyan extrém, mint a vivicitta elején; de számítottam erre, ezért is gondoltam úgy, hogy érzésre fogok futni, és a pulzust csak nagyon spec. esetben veszem figyelembe. a terv ezentúl még az volt, hogy 6 perces tempóban (5:59, na :)) ) indulok, és azt próbálom végig tartani, esetleg a végén még belehúzás a cél előtt.

persze elrontottam a tervet rögtön. a mezőny nagyon erős volt (utólag megtudtam h mindenki olyan 1:40-es félmaratont nyomott, ha jól láttam, meg 1:18-as is volt asszem...); mindenki rohant előre, én direkt igyekeztem nem erre figyelni; de mégis elrontottam, mert először olyan tempóban indultam, amit túl kellemesnek éreztem, gőzöm nem volt mennyi a tempó, de féltem, hogy nem 6-on belüli, ezért picit belegyorsítottam és láttam h dodo eltűnik rögtön. nah gondoltam, tök jó mégse nyulaznak nekem, de persze nem haragudtam rá.

az 1. km-ig kétségeim voltak, hogy megvan-e a 6-os tempó, mert a vivicittán a 6:14-es első km szarul esett, persze a bemelegítés hiánya miatt, na de itt se nagyon melegítettem be, mert gondoltam jó lesz arra az 1. km. :) aztán az első kilométertábla mellett 5:37-nél haladtam át, akkor megszeppentem :) de aztán mégse lassítottam be, mert annyira jól esett. gondoltam jó lesz ez tesztnek, hogy lássam, mennyire borulok meg később :))) tudtam egyébként h nem ez a legokosabb stratégia ha a lehető legjobb időt akarnám elérni, de nem zavart. inkább tapasztalni akartam. a lehető legjobb időről lemondtam már akkor, amikor láttam, hogy tűz a nap és nincs semmiféle eső. (de legalább pára sem!)

az első 5km átlaga végül is kb. 5:45 lett, a 4km-en 5:40, azaz itt gyorsabb voltam mint dodo a 4km-es versenyen (ő fájó lábakkal ment persze tehát nem maxon), itt már sejtettem hogy ez azért mégiscsak túlzás. de jól éreztem magam, bár talán a 3. km-ben éreztem a napot kicsit jobban, mint kellett volna.
itt el is rontottam még 1 dolgot. kb. a 2km-nél volt az első frissítőpont, víz pohárban, nem kértem, nem éreztem hogy igényelném, a 4,5km-nél volt még egy ilyen pont, és ott sem, pedig akkor már halványan motoszkált bennem a gondolat, hogy talán nem ártana. a nap meg csak sütött és sütött és megsültem a sapkában, de tudtam, hogy muszáj a sapkát magamon tartani.
aztán a 6. km-ben elkezdtem meghalni, nem a tempótól, hanem a vízhiánytól és úgy éreztem, mindjárt felrobbanok a melegtől. ettől a tempót hagytam visszaesni. és azon gondolkoztam, hogy mindjárt feladáa lesz ebből, de persze nem, mert hála istennek még a 7km előtt volt frissítőpont. locsoltam magamra a vizet meg ittam is. fel is támadtam :)

aztán megint rosszabb lett, a tempót se erőltettem már, azt láttam h 6p-en belül van az átlag még bőven, gondoltam akkor most már elég lesz a 6p-eset tartani. 8km-ig előttem volt egy lány 100m-rel, de ő megállt a 8. km-táblánál a frissítőpontnál. váltó volt vagy csak feladta?? nem tudom... sajnáltam, hogy megállt, jó volt nyulazni, ahogy a hátát néztem hosszú kilométereken keresztül :P aztán dodo csatlakozott a 8km után kb. 1 km-re és az jó volt, de aztán nem jött tovább, megbeszéltük, hogy majd a végén segít megint.
a 9. km után tök egyedül futottam vmi úton vmi kis erdőszerűség mellett, tök jó volt így egyedül (pedig előtte meg a kísérés esett tök jól), néha szenvedtem, de még ez is jó volt. bár a 10. km után elgondolkoztam azon, hogy mégis milyen mazochistának kell lenni ilyen időben 21km-t futni... el is határoztam, hogy soha többé ilyet napos időben :) ehhez hozzá kell tenni, hogy a meleget amúgy én szeretem, de a napot nem bírom túl jól, és ugyan a meleghez lehet akklimatizálódni melegben végzett edzésekkel, ami körülbelül 2 hetet vesz igénybe, nekem egy ilyenem se volt, szóval ezért sem bírtam vmi jól.

azért az idő nagyobb részében elég jól voltam, és ilyenkor vmi különös módon még élvezni is tudtam a mazochizmusom :) úgy éreztem elfutnék akármeddig ilyen érzéssel, mert az jó és kész.
egy jó darabig nem volt semmi frissítés itt, asszem a 8. km-nél volt utoljára. a 12. km-nél nagyon megörültem amikor láttam a táblát, jó volt mentálisan, hogy legalább ez megvan már. vhol itt volt egy "emelkedő", ahol nagy okosan belassítottam, de ettől (a lassítástól??) átmenetileg a lábaim úgy érezték, hogy nekik ennyi elég volt, most már csak vánszorogni fognak... aztán egyszercsak lehagyott két emberke akik végig együtt futottak. gondoltam, vmennyire azért tartani kéne velük a lépést, és nem is volt ezzel semmi gond, meglepő módon. végre elérkeztünk egy frissítőponthoz, asszem itt volt kaja is, de rá se bírtam nézni a szépen meghámozott és kitett banánra, a vizet keresgéltem majdnem fél percig az asztalon, mire megláttam a poharakat... locsolás, ivás, feltámadtam :)))
fura módon, amikor kicsit később eszembe jutott h jé itt kaja is volt, és vizualizáltam a szép kis banánt, akkor majdnem elhánytam magam. nagyon nem kívántam a kaját. és nem is volt rá szükségem, mentálisan is végig teljesen jól voltam; biztos volt még elég glikogén a májban az agyam számára :)) ja, a verseny után se vágytam kajára egy darabig.

eddig a pulzus fixen 192 körül volt, csak az első 4 km-en volt 190 alatt. a tempó a 6. km után lement 6:20 körülre és ezt tartottam fix pulzus mellett (ami meglep, őszintén szólva. mármint a fix pulzus meglepő a fix tempó mellé). na, de, 15. km-ben egyszercsak felkúszott 196-ra, és megijedtem, hogy na ebből biztos megborulás lesz annál a híres 17-18 km-nél. :) nem volt kedvem lassítani, talán párszáz méterig erőltettem a 195 alatti pulzust, aztán 15. km-táblánál visszaengedtem 196-197-re, azzal a felkiáltással, hogy most már úgyis csak 6km! még mindig az előző 6:20 körüli tempóban futottam ekkor, bár utólag nézegetve, lehet hogy a 15. km gyorsabb lett, mert még igazítgatva az ingadozásokat is, a 15.-re 6:01 jön ki... aztán lehet h ettől az észrevétlen gyorsítástól ment fel a pulzus :)) vagy csak reménytelenül hülyén rakták ki a km-táblákat...

a 16. km-ben lehettünk, amikor megláttam az emberkét magam előtt, akivel rajt előtt beszélgettünk. sétált, később mikor elmentem mellette, mondta, h megfájdult a lába. :( de azért még volt benne kis versenyszellem, mikor beérte a két emberke akik együtt futottak, elkezdett velük futni. én meg kb. 100 vagy 200 m-rel mögöttük kocogtam a kis 196-os pulzusommal. :)) nem voltam azért a helyzet magaslatán, vizet akartam magamra, néha elkezdtem vacogni, pedig sütött a nap (ettől megijedtem de ezen a következő frissítés segített és nem jött vissza), és itt az úttest is elég szar volt, féltettem az achillesem az egyenetlen tereptől, próbáltam a közepén futni, de akkor meg kocsik húztak el, ááá. és azon gondolkoztam mikor jön már a 17-es tábla.. aztán már nem is emlékszem, hogy jött-e az a 17-es vagy sem, mielőtt hirtelen változott az állapotom. rögtön gondoltam, hogy ez az a tipikus félmaratoni mélypont, csak éppen nem erre a tünetre számítottam... az történt, hogy ki kellett nyitnom a számat, pedig a tempón nem gyorsítottam szerintem, és a pulzus sem ment magasabbra, még mindig 196 körül volt. addig orron át lélegeztem ki-be. innentől muszáj volt szájon át kilélegezni. a belélegzéssel nem volt probléma érzésre, sztem ment volna orron át is. de valamiért kilélegezni nagyon kellett időnként. gondolom ez a változás jelzi, hogy eddig tartottak az aerob tartalékok és innentől túlságosan kölcsönözni kellett az anaerob rendszertől. most visszagondolva, a lábaim is lassabb tempót akartak átmenetileg, a pulzus is leesett 190-192-ig, de ez nem tartott sokáig, és megint mentem volna a 6:20-as tempóban 196-on, de akkor meg túlságosan anaerob módba mentem, és válaszút előtt álltam: faragjak le mondjuk 2 percet a teljes időmből de cserébe úgy fussam a maradék 3-4 km-t mint egy 3-4 km-es versenyen, full anaerob módon maxra? úgy éreztem, nem éri meg a trade-off, ez így se lesz vmi nagy szám idő, talán ha a 2:10-en belülre kerülés múlott volna rajta, akkor megteszem :)) de így nem. 18 km előtt volt aztán egy frissítőpont, ettől teljesen feltámadtam, kellemes volt a 6:50-es tempó, 192-es pulzuson. itt hagytam le a srácot, akinek megint gyalogolnia kellett a lába miatt. :(

18 km után (de még 19 előtt) összefutottunk dodoval, és nyulazott nekem végig :)) bár amikor gyorsabban ment volna, jeleztem, hogy ne. mert így is már egyre jobban kellett a kifelé lélegzéssel szórakozni. utolsó frissítőpontnál kaptam tőle a fejemre vizet vödörből és mentünk tovább. számolgattam, hogy hé, már csak 2000m, 1900m.. az utolsó km-t azért mégis megnyomtam, mert csak. :) 197-es pulzussal 6:19 lett az a km. itt viszont ettől elég gáz volt a lélegzésem, alig bírtam kifelé nyomni a levegőt. meg ha még gyorsabban próbáltam volna menni, akkor már befelé is nehezebb volt lélegezni, azaz akkor már rendes légszomj is lett volna.
mondtam dodonak azért, hogy ne aggódjon, nem vagyok megzuhanva, nincs semmi bajom csak a lélegzés nem megy. ez is fura volt, néha dumáltam neki, ez még ment, de amikor ő beszélt, nem volt kedvem odafordítani a fejem és erőltetni h megértsem mit is mond. (ez csak egyéni probléma, ha nem kellett volna elfordulni hozzá, akkor beszélhettünk volna rendesen néha.)

a 21. km-tábla után még volt úgy 250-300m, nem 95m, a fene egye meg! :P ezt se értem h miért.. mindegy, azért azt már megnyomtam, nem tudom mennyi volt a táv, csak azt, hogy 1 perc 33mp-re jött ki a részidő. a cél előtt láttam h vkinél fényképezőgép van, gyorsan becsuktam a szám és mosolyogni próbáltam :)) aztán megálláskor 203 volt a pulzusom, de kb 1 mp alatt regenerálódtam, és nem bírtam leállítani magam. még kocogni is próbáltam kicsit később. sőt mezítláb is akartam, de elmaradt, mert jött az eredményhirdetés :)

ahol is kaptam díjat azért :)) 1 db tokaji bort. merthogy korcsoport 2. lettem a 2:13-as eredményemmel, de persze biztos nem is voltunk többen a korcsoportban :)) a másik csaj meg simán levert 1:51-gyel. ;)
szinte más már nem is ért be utánam, csak az a srác, akinek fájt a lába (meg még vki 2:49-es idővel). szinte mindenki ilyen 1:50 alatt futott :))

na de, nagyon jó volt ez tapasztalatszerzésnek. és jó, hogy nem futottam ki teljesen magam, mert így legalább nem fájt semmi. ez mondjuk meg is lepett. a verseny előtt rossz állapotban voltak a combfeszítőim (elülső combizmok), nem tudom, miért. na ez megmaradt azóta is. az első 1-2 km-en éreztem is őket, utána már szerencsére nem. és más nem fáj, az achilles sem, a térd sem, semmi! :)))
ez talán az, aminek legjobban örülök!! tehát, hogy tudok félmaratont versenyen nyomni fájdalmak nélkül! :)

jó volt még mert pl. most már tudom, hogy a verseny alatti pulzusomból, ha levonok 10bpm-et megkapom az edzés alattit. ezt az infót lehet tudom majd használni a jövőben :) amúgy ez nem tudom mitől van, a tét nélküli a futógálán is egy 10-essel volt magasabb végig. :) gondolom a szervezetem megkapja a jelzést, h versenyhelyzet van, beállítanak vhol egy kapcsolót, amitől 10bpm-mel magasabb pulzus lesz adott intenzitás mellett, és ez már úgy is marad, amíg tart a helyzet. :))
még azért is gondolom, hogy 10 a különbség, mert 182-es átlagot tartottam reálisnak a félmaratonra, és 192 lett. meg az elején a 2. km-ben ahol elvileg már bemelegedtem, gondolkodtam h vajon mi lenne edzésen a pulzus, és a szubjektív érzés alapján 176-178-at saccoltam. megnézve a pulzust utólag arra a km-re, 186 volt! még az is remek egybeesés, hogy 5:45 körüli tempó volt és edzésen valóban ilyen 176-178-as pulzus tartozik ahhoz a tempóhoz (már persze csak az első kilométereken, természetesen bemelegítés után).

meg azt is tudom, hogy valszeg nem ment volna 6:00-ban egyenletesen végig, vagy ha ment is volna, elég szenvedős lett volna a vége, mert megfigyelve a pulzusprofilt, főleg összehasonlítva korábbi edzésekkel, az jön ki, hogy inkább olyan 170-173 bpm között kellett volna indítanom (plusz 10bpm a versenyhelyzet miatt), és ezt engedni felfelé fix tempó mellett, és 14km-nél akkor még csak 182 körül lett volna (+10bpm, azaz 192). és nem elhanyagolható módon egészen addig 182(192) alatt maradt volna. akkor biztosan nem lett volna semmi gáz 17 km után, nem kellett volna ennyire anaerob módba menni tartani a tempót. na ehhez a kezdőpulzushoz picivel 6:00-nál lassabb tempó tartozik nálam általában, de a 6:19-nél azért jobb, mondjuk 6:10 körül. és ebből is látszik h érdemes nem elfutni az elejét :))

itt érdekes: 167-168-as kezdéssel futottam ápr. végén edzésen egy félmaratonnyi távot (4 kör a szigeten), az a 168 felment 181-re a végére, a végén azonos volt a tempó mint az elején (közben nem, mert pulzust akartam eredetileg tartani, csak aztán már nem érdekelt a 90 perc utáni pulzusmászás miatt). ez olyan 12-14bpm különbség. a 178-as pulzus viszont sokkal gyorsabban mászik el felfelé. ezért sem lehet ezt félmaratonnál kezdésnek belőni. (természetesen az összes érték rendes bemelegítő lassúfutás után értendő.)
na mondjuk ez meg is felel annak, amit Hadd mond a laktátküszöbről :) mind a két pulzus felette van, de az első még nincs annyival felette, hogy ne menjen kellemesen holtpont nélkül a félmaraton. viszont túl alacsony is volt az intenzitás, ennél jóval erősebben is tudok futni félmaratont. a 178-as kezdés viszont túl erős, ha holtpont nélkül akarom.
vhol a kettő között van az igazság...
persze majd sok-sok edzés és km után jó aerob alapokkal biztosan máshogy fog menni a félmaraton a pulzus szempontjából is, de addig is ez a pulzusprofil segít saccolni.

és nem, nem elég szubjektív érzés alapján nyomni... mert az az 5:40 körüli tempó az elején nagyon könnyed volt, bőven olyan volt az érzés, amit félmaratonra elképzeltem volna. persze utána először a meleg miatt vesztettem a teljesítményből, mert semennyire nem szoktam hozzá edzéseken, de ettől függetlenül is túl erős kezdés volt ez a tempó, és ezt már az elején is tudtam, mert egyértelmű volt nekem edzésekből, hogy 5:40-ben valszeg nem menne végig a 21km. tudatosan nyomtam tovább abban a tempóban, tudtam h vissza fog ütni, csak azt akartam látni, hogy mikor és hogyan fog :)

amúgy az eredményről, a 2:13-mal elégedett vagyok ilyen körülmények között, a 2:11 nem tudott érdekelni, ezért nem erőltettem a végét, pedig akkor meg is előzhettem volna azt a két embert talán :))) (vagy nem, mert biztosan belehúztak volna ők is akkor :)) ) a 2:09 még érdekelt volna, de gyors fejszámolás után láttam, h esélytelen :P

na most ennyi. :)

edzés és tanulás :)

monique | 2010-05-23 23:56:41 | 10 hozzászólás

na, a vasárnapi edzés futása közben sokat gondolkodtam. végig a futásról és edzéselméletről. sőt még a futás után is :) nem erőltettem ám, ez csak úgy jött :) mert vhogy végig a szervezetem jelzéseire figyeltem és viszonyítottam ahhoz, amit a pulzusmérő órán láttam.

alapvetően ki akartam próbálni, milyen 3 szigetkör 163-as pulzuson. de azt nem tudtam eldönteni hogy ez legyen-e inkább 160-163 között vagy tartani fixen 163-164-en. azt hiszem most már tudom!


előbb egy kis bevezetés és rövid magyarázat:

ugye említettem már, hogy nekem legjobban a hadd-féle edzésmódszer tetszik, csak úgy gondoltam, ahhoz előbb komoly alapok kellenek, amit a MAF pulzuson vagy alatta futva próbálok elérni. persze most is így gondolom :)) de most azt látom, hogy nem értettem meg igazán a lényegét korábban.

a lényege ugye az erős aerob alapok igen alacsony pulzuson - a MAF pulzushatár (153bpm max.) amin futok az még magas is kicsit ha azt veszem, hogy ő 193-as max pulzus felett mindenkinek azt mondja, hogy 145-ön fusson...

de ez csak az egyik lényeg, a másikat nem értettem teljesen :) az pedig az, hogy a laktátköszöböt toló edzések is fontosak. vagyis ezt eddig is tudtam, mert olvastam. de ma sikerült igazán átéreznem, hogy ez mit jelent.

fontos, ő kétféle küszöböt különböztet meg, az egyik az a közismert 30 percig vagy 1 órán át fenntartható küszöb (maximális intenzitású de még állandó állapothoz tartozó pulzus). de ő ezzel nem sokat foglalkozik, van egy másik is, ami alacsonyabb pulzuson van, és persze a maratont pont ez alatt a küszöb alatt kell futni. minél edzettebb vagy, annál közelebb hozzá. ez az a küszöb, amivel foglalkozik az elmélet!

a kritérium arra, hogy biztosan laktátküszöb alatt tolod az adott edzést: a pulzus nem megy fel elég sokáig egy fix tempó mellett (nála 16km erre a kritérium de ezt én még mindig nehezen emésztem meg sajnos, hacsak nem arról van szó, hogy 4p-es tempóban kell nézni :))) ), stabil marad, és pont azért, mert nem sok laktát termelődik.

én korábban nézegettem ezt a feljegyzett edzéseimnél (az abszolút részletes részidőket nem szoktam ide kirakni, mert szerintem csak engem nem untatna), és azt találtam, hogy 158bpm-nél még nem lassul a tempó fix pulzus mellett, azaz nem megy fel a pulzus. (ha nem volt elégséges bemelegítés, kivágtam az első részidőt az elemzésekből.) meg azt találtam hogy 163-nál néha lassult néha nem. és MAF pulzus vagy az alatt (153) is egyenletes a pulzus. már persze úgy 85-90 percig, néha tovább... utána jön az elkerülhetetlen cardiac drift, gondolom azért is, mert nem frissítek menet közben :)

a mai edzés nem tudom ennek mennyire felel meg, valszeg nem teljesen :)) 164-es átlagot nyomtam 2 körön át, bár ez a valóságban eléggé összevissza volt, általában 163, aztán feltolódott 166-ig aztán le 160-ig... közben pciit lassult a tempó, ami ehhez a 164-es átlaghoz tartozott... aztán felment 80-valahány perc után kicsit az egész pulzus. ami érdekes: kb. hasonló tempót kaptam, mint ápr. végén a 4 körös edzésemnél, csak persze ott egy körrel tovább mentem, és be is  gyorsítottam abban az utolsó körben :) de amúgy sztem hasonló maga a pulzusprofil... talán a mai kicsit lassabban emelkedett, kicsit egyenletesebb volt. most nem elemzem hogy vajon jobb voltam-e ma :)) mert ez sok mindentől függ.
(ápr. végén: egy könnyed félmaratont futottam edzésen, 172-es átlagpulzussal 6:58 átlagtempóban... ma pedig 165-ös átlagpulzussal ezen táv háromnegyed részét, 7:08-as átlagtempóban.)

a lényeg inkább az, hogy nemcsak a pulzusemelkedés mutatja, hogy kicsit küszöb fölé kerülhettem, ami nem jó, mert nem ott akartam futni, hanem pont alatta (persze haddnál az van, hogy az elején ez normális, amíg nem sikerül feljebb tolni a küszöböt, de akkor is). azt vettem észre, hogy néha ha önkéntelenül lazítottam a tempón, akkor nemcsak a pulzus esett le 160-ig (alá nem engedtem), hanem más lett a futóstílusom, legalábbis érzésre, és az egész szubjektív érzés a lábamban is más volt. ha túlléptem azt a tempót icipicit (csak néhány bpm-nyivel), akkor megváltozott minden... elkezdtem másképp suhanni, és kicsit jobban feszültek az izmok... ahhoz képest, hogy milyen kicsit változott a tempó, elég drasztikus különbségek :)

szóval ebből is el tudom képzelni, hogy túl gyorsra sikeredett az edzés úgy átlagban, ha a cél a küszöb alatt maradás volt. viszont! részben ez volt a cél, de részben az, hogy megnézzem milyen 160-165 között futni, mert már elég régen volt ilyen. februárig mindig ehhez hasonló pulzustartományban edzettem, de csak utólag jöttem rá, hogy ez igazából sokkal megterhelőbb volt a szervezetemnek, mint kellett volna... tehát a heti 4-5 ilyen 160-165 körüli pulzuson edzés sok volt.


további, az edzés alatt tapasztalt dolgok:

nos, a célt elértem, sikerült megfigyelni, hogy milyen is egy ilyen edzés... összefoglalom alább:

-- mentálisan régen nem tudom hogy találtam-e különbséget 158 és 163 körüli pulzuson, fizikailag észlelhető különbségből pedig csak annyira emlékszem, hogy 160 alatt menve nem volt semmilyen terhelésérzet. 165-höz közeledve sem volt igazán terhelésérzetem, de valami icipici változás mégiscsak volt. ez most is teljesen igaz, kb. ugyanazon pulzusoknál.
és most mentálisan: 163-at túllépve - márpedig szinte végig túlléptem, 160 alá pedig talán 5mp-re kerültem - másmilyen volt határozottan, mint a 150-esekben. vmi olyasmi különbség mint amiről mittleman is ír :) (amit említettem korábban itt a blogban is:) ) csak suhantam előre és pl. kb. egy kezemen megszámolom, hogy hányszor néztem át a dunán túlra :)

-- a fent említett tempókülönbség vs futóstílus. bár lehet h ez teljesen szubjektív érzés :)) mindenesetre, ha arra koncentráltam, hogy a 160-hoz tartozó stílust tartsam, akkor a pulzus sose ment fel mondjuk 163-on túlra. tehát az edzés teljes átlaga alatt maradt. és ha észrevettem h stílust váltottam önkéntelenül - hiába, hajtanak a lábak! -, akkor hamarosan láthattam is a mondjuk 166-os pulzust az órámon.

-- és akkor még valami ami jelzés volt! edzés közben ilyenkor stílusváltáskor kicsit kezdtek is elmerevedni az izmok jobban. edzés után pedig ettől úgy éreztem kéne egy jó kis nyújtás :)) na, akkor döbbentem le igazán. mert MAF-on futva sose kell nyújtani utána. emlékszem, hogy régen úgymond kikövetelte a szervezetem a nyújtást, amit alapból lusta lennék végezni. aztán ez valahogy elmúlt, de én sose kapcsoltam össze az elmúlását a MAF-os edzésekkel. pedig ezek szerint van kapcsolat.

-- és még 1: a nyugalmi pulzus sokkal lassabban ment vissza, mint ha 160 alatt edzek, főleg ha MAF pulzuson edzek azaz 153bpm vagy alatta. mondjuk ha túlléptem a cardiac drift határát (80-90 perc futás a célpulzuson + bemelegítés előtte), akkor MAF-on futva is picit lassabban megy vissza utána. de nem ennyire lassan...


és hogy miért olyan érdekes ez az egész?

azért, mert most úgy érzem, megtanultam egy csomó mindent, ami talán másoknak triviális, de nekem még így nem állt össze a kép korábban! úgy néz ki, hogy 160 bpm alatt biztos laktátküszöb alatt futok, 165-től meg már biztosan felette. és most meg vagyok döbbenve, hogy milyen túl keményen edzettem kezdőként január-februárban; emlékszem is, hogy az megterhelőbb volt, de akkor nem volt összehasonlítási alapom. most viszont már tudom, hogy milyen az igazi könnyű laktát nélküli, valódi aerob és zsírégető futás. :) (a zsírégetésnek úgy van köze a dologhoz, hogy csak a lassú izomrostok égetnek zsírt igazán, és csak akkor nem keletkezik ez a melléktermék.)

és attól vagyok teljesen ledöbbenve, hogy most már határozottan kellemesebben esik nekem a 150 körüli futás, mint a 165 körüli. régen (kb. április előtt) ez teljesen fordítva volt!!! persze nem arra gondolok, hogy túl nehéz lett volna a mai edzés, mert nem lett volna nehéz gyorsabban menni egyáltalán. a lábaim állandóan húztak volna :)))

a fentiekben leírtam, hogy miért más most, de muszáj lesz ezt is részleteznem kicsit, mert ezen is sokat gondolkoztam:


milyen érzés 150-153-as pulzuson futva:

-- mentálisan olyan, hogy nyugisan elvagyok, nézegetek erre-arra, nincs az a világtól ekülönült suhanásérzés, mint 165-től felfelé. régen a probléma: túlságosan is nyugis volt, az agyam nem tudott kikapcsolni. változás: utóbbi pár hétben már ki tud kapcsolni!! és ez még csak nem is tempófüggő, mert utóbbi pár ilyen futás lassabbra sikeredett, de mentálisan ugyanolyan kellemes és kikapcsoló volt.
-- fizikailag: semmi terhelésérzet. még az az icipici se, amit észre se vettem régen, amíg le nem mentem 160bpm alá első alkalommal.
-- a lábaim nem merevednek le icipicit sem, nyújtás minek is? nincs mit nyújtani.. :) régen a probléma: kicsit fájt és kellemetlen érzés volt általánosságban a lábaimban a lassú tempótól (de nem lemerevedés). főleg az első 10-30-40 percben. változás: ez elmúlt, még az elején sincs gáz! valamiért megszokták a lábaim; ki kéne találni, h mitől... de talán azóta, hogy először futottam jelentősen 8p-en belül a múltkor. és nagyon kellemes!

tegnap is 2 órához közel futottam (bemelegítő futással együtt 1 óra 55p), és nagyon kellemes volt, pedig végig tök alacsony pulzuson és tök lassan mentem. :P


és most egy tök durva kijelentés:

nincs kérdés, hogy melyiket lehet jobban élvezni.. nem, nem a 160 felettit, hanem az az alattit! :P ez tőlem egy igen szokatlan kijelentés, azt hiszem.

egy kis adalék ehhez: múltkor írtam blogomban, hogy: alig bírom rávenni magam, h megforduljak a barangolásban és hazafelé induljak - ezt egy MAF-os lassú futásról írtam. nah ez pl. teljesen igaz volt a szombati edzésemre, ahol elkeveredtem és hosszabb lett az edzés, 2 órához igen közel volt az összidő, de egyáltalán nem bántam, sőt.. nehéz volt rávenni magam h hazainduljak :) ja, és abban sem vagyok biztos, hogy volt-e benne pulzusemelkedés másfél óra után, de ezt nehéz eldönteni, mert a futás vége lejtőn ment.

azért élveztem ezt a 160 feletti futást is persze. ott is úgy éreztem h örökké mennék, de kicsit máshogy és volt benne pár kellemetlenség.

el is szoktam tőle, mert régen is ugyanezek voltak a jellemzői a 163-as pulzus körüli futásnak, de akkor fogalmam se volt, hogy milyen ennél alacsonyabb pulzuson futni, nem volt összehasonlítási alapom. de hozzá is kellene megint szokni, feljebb kéne tolni a laktátküszöböt :) és akkor elmúlnának ezek a tünetek talán :) remek lenne :P ezért sztem továbbra is fogok ilyet tolni, de icipicit alacsonyabb pulzussal, talán. 164-es átlag helyett majd törekedem egy 163-as plafonra, emellé 160-162-es átlagra. hogy miért nem mondjuk 158-as átlagra? csak.. az vhogy nem túl érdekes :) túlságosan ugyanolyan, mint a 150-153 :)

túl sok ilyen edzést nem fogok azért nyomni. maximum heti 2 :) mert elgondolkoztam azon is, hogy nemcsak szubjektíven volt sok 5db ilyen még februárban, hanem a lábaimnak is más érzés volt napközben. néha akkoriban panaszkodtam, h nem mindig olyan "simák" a lábaim. és gondolkodtam is h hát a futáshoz ez vajon abszolúte hozzátartozik-e... de nem örültem volna neki, ha vki azt mondja, hogy igen. mindenesetre elviselhető volt. de azóta sokkal jobb a helyzet, amióta hiperalacsony pulzuson edzek. 
és még eszembe jutott az is, hogy milyen érdekes, nem voltak térdproblémák stb. problémák hónapokig, amíg 153 alatti pulzussal nyomtam csak... lehet h tényleg kisebb úgy a sérülésveszély. :P


na és milyen még magasabb pulzussal nyomni:

még nincs vége, további érdekesség! pár napja nyomtam egy iszonyat durva edzést :) a cél az volt, hogy megnézzem, meddig bírom a 190-194bpm közötti pulzust :P mert kíváncsi voltam, és kész. meg h legyen kis önbizalmam a félmaratonra :P
ezt egész  jól bírtam, 1 órát lenyomtam, csak közben meg kellett állni 1-2 hülyeség miatt. nem tudom, hogy mi lett volna, ha nem kényszerülök oldalszúrás meg szembe repült bogár miatt erre. :) az alapján, ahogy félóránál éreztem magam, 45 percet biztos kinyomtam volna magamból megállás nélkül, az 1 órát sem tartom lehetetlennek. mondhatni az a maximális laktátküszöb 195 körül lehet :P
persze lehet h a lélegzőizmaim voltak a szűk keresztmetszet... ki tudja. majd keresek egy szívószálat, h ez ne legyen szűk keresztmetszet :P ja, nem légszomj volt, nem volt légszomjam, csak az oldalszúrás gondolom a helytelen lélegzésből eredt.
még azért gondolom, hogy bírtam volna tovább, mert izomlázam nem lett másnapra, kivéve a combfeszítőimben kicsit, de azok egyébként is iszonyat érzékenyek nálam :) ezzel szemben a combhajlítóimról alig tudom hogy léteznek egyáltalán..

de a lényeg nem is ez most, hanem, hogy ha ezzel a durva 192-es pulzusátlagú edzéssel hasonlítom össze a mai 165-öst, akkor azt kell mondjam a 192 egyrészt sokkal kellemetlenebb volt általános közérzetet nézve, mivel a 165-ön nincs igazán terhelésérzés, 192-nél meg van. de: ez a kemény edzés egy különös módon addiktív, tehát jó is volt, és ezt nem éreztem 165 mellett.
másrészt valahogy a lábaim is nagyon szerették azt a 190 feletti edzést. persze menet közben kicsit merevek voltak, de kellemes volt suhanni-siklani előre.
tehát mondhatnánk, hogy majdhogynem jobban szeretek 192-n edzeni, mint 165-ön, de ez azért nem igaz, mert mindegyik edzés másért szép és jó :)

ja, fura, hogy 163 és 195 között - mint küszöbpulzusok - ekkora különbség van... de ez csak azt jelzi, h még nem vagyok edzett!

most ennyi! :)

unatkozom

monique | 2010-05-19 23:58:50 | 7 hozzászólás

hm, unatkozom = csúnya az edzésnaplóm... :P

először is a félmaraton elmaradása miatt... amiatt (is) volt 2 nap kihagyás meg csak egy rövidke átmozgató, ami amúgy rendkívül jól esett. aztán a félmaraton napján elmentem rendesen futni, de az eső meg térd kímélése végett nem futottam hosszút, csak normál távot-időt.

jah, igen, kitérő következik most: az a térdprobléma; végül is nem lett teljesen 100%-os a félmaraton napjára, mert csak az első nap javult igazán, utána stagnált, azaz napközben néha éreztem, de abszolút terhelhető volt, és futás közben nem is igazán panaszkodott. az átmozgatónál is teszteltem szombaton, úgy voltam vele, hogy ha gáz, akkor hagyom a másnapot. de nem volt gáz, a lassú bemelegítésnél éreztem picit, aztán gyorsabbra váltottam és elmúlt, főleg azt szerette, ha belegyorsítottam kb. a félmaratoni tempóra :)

azért a vasárnapi normál távú futásnál 1 óra környékén éreztem egy kicsit megint (érzés alatt nem fájdalomra gondolok), de elmúlt az is. de emiatt úgy döntöttem h pár napig 1 órára / közvetlenül az alá limitálom a futásokat (mondjuk rossz szokásom, hogy ebben a bemelegítés nincs benne).

ez tök bevált, azt hiszem ma (szerda) elmondhatom, hogy jót tett neki valami, mert nagyságrendet ugrott a javulásban, már nem érzem napközben. :)

egy dolog azért fura: még kedden (amikor még stagnált, bár már éreztem, hogy valami jobb) észrevettem, hogy mintha máshogy tartanám a jobb térdem (mert ez az, amelyik panaszkodott). odaálltam a tükör elé hogy lássam, tényleg így van-e. és tényleg, mert a bal lábamra állva full kinyújtódott a térdem, de a jobb lábamra állva nem. ici-picit behajlítva maradt. és nem tudtam kinyújtani erővel meg kézzel sem, picit éreztem akkor valamit (a jobb térdkalács felső részén vhol), de nem azért nem ment. simán csak nem ment :)

próbáltam még azt is, hogy leültem a földre és a combfeszítő izommal lenyomtam a térdem a kezemre (a kezem a térdem alatt volt a padlón), a bal lábammal ez tökéletesen ment, a jobbal kevésbé... aztán combfeszítő nyújtását is megnéztem: bokáig felhúztam a lábam hátul, bal OK, jobb combfeszítő viszont jól megfájdult tőle, így abbahagytam félúton. ma már nem fájt, de nem tudom bokáig húzni a jobb lábam hátul. (egyébként térdhajlítással nincs gondom, pl. nem fáj guggoláskor.)

szóval most gondolkodom h izomprobléma vagy mi van :P mert mostanában néhány napig fájt is a combfeszítő lépcsőn lefelé menet. de mindkét lábamban... és a térd csak a jobbnál volt gond... mindegy, ezek után szerdán már nem éreztem napközben, picit jobban ki tudom nyújtani a térdemnél a lábam és a combfeszítő se fáj már sehol; de ezek a gyakorlatok nem nagyon mennek még mindig, és nem szereti ha kinyújtva tartom a jobb lábam sokáig (pl. ülés közben).

kérdeztétek, hogy lépcsőn lefelé fáj-e... mondtam, h nem, de azt nem tettem hozzá hogy lépcsőn felfelé határozottan éreztem (futásnál fordítva, felfelé ok, lefelé fájt). most már nem érzem semelyik irányban, de pár napig meg lefelé éreztem kicsit helyette bár fájdalomnak nem volt mondható... :D (lehet pszichés ok, mert rákérdeztetek?? :P )

mindenesetre már kevésbé aggódom... mert a futás megy, sőt javult tőle vagy mellette (már, ha nem futok túl sokáig). :P de azért a fentiek furák.

na de arról volt szó, hogy unatkozom. bár... elvileg megyek 30-án félmaratonra dunavarsányba, ha jól tudom sík aszfalt pálya, ha mégsem, cáfoljatok meg :))) viszont addig is ki kéne tölteni az időt valamivel! :P

még azért nincs túl jó kedvem, mert lehet h a lazsálástól, lehet h mástól, de a MAF tempó is egyelőre visszaromlott korábbi szintre, sőt rosszabbra, és ez nem esett valami jól. a fő probléma, hogy most semmi kedvem olyan lassan futni, ettől is van unatkozós hangulatom :P remélem h csak átmeneti valami, mert legutoljára, amikor ilyen leromlás-visszaesés volt, pár hétig eltartott visszacsinálni, és pont a MAF-os edzésekkel sikerült. de most mitől sikerülne, ha már eleve így edzek?? :)

szóval azon túl, hogy kéne megint futni rendesen, megérett a helyzet egy további kis kísérletezésre, mert túlságosan unatkozom a mostani helyzetben. az utóbbi futások nagyon kevés terhelés volt nekem, ráadásul a szerdára pihenőnapot raktam be. türelmetlenek a lábaim...

na de meglátjuk, mi lesz. :)

no comment

monique | 2010-05-14 17:03:17 | 36 hozzászólás

Közlemény
2010-05-14

Tisztelt Versenyzők!

Sajnálattal értesítünk Benneteket, a VII. Wink Maraton és Félmaraton futófesztivál szervezői nevében, hogy a vasárnapra tervezett futóverseny a várhatóan katasztrofális időjárás előre jelzések miatt elmarad.

A legvégsőkig kitartottunk a megrendezés mellett, azonban egyezetve Siófok Város Polgármesterével, a rendőrség vezetőivel és a katasztrófavédelem illetékeseivel, arra az álláspontra jutottunk, hogy a versenyzők testi épségének érdekében nem rendezzük meg a fenti időpontban versenyünket.

A befizetett nevezési díjaik azonban nem vesznek el, automatikusan érvényesek a későbbi tervezett május 29.-.ei szombati versenynapra, amennyiben ezt technikai okok miatt nem sikerülne megrendezni, a nevezése érvényes többlet költségek nélkül a jövő évre..

MINDEN FUTÓ AKI MEGTISZTELI A WINK MARATON VERSENYT május 29.-én az a jövő évi versenyen 50% kedvezményt is kap.

Siófok, 2010.05.14. 12.00

Köszönettel:

eM Soós György Kertész Tamás

A nevezést május 23-ig meghosszabbítottuk!
 

erre csak azt tudom mondani, ami a címben van... no comment! na! ez jó :(

a 29. nem lenne vmi ideális időpont, de mi van még most hétvégén vasárnap ami sík utcai félmaraton? javasolgatták a gyulai félmaratont, de az holnap reggel van... békés megye meg bp-től nem 2 percre van :)

ááááá.. :/


UPDATE: jó lesz a K&H lakhelyemen, utazás nélkül! :) (bár tetszett a kis utazgatás lehetősége is. de most ez így jobb.) tanulság pedig: ne azt nézzük, minek hívják a versenyt, és ne csak átfussuk a leírását, hanem olvassuk el a versenykiírást rendkívül alaposan.
továbbá nem elég régi versenykiírást nézni, mert simán változhatnak a dolgok, új feature-ök (esetemben az egyéni félmaraton lehetősége), stb. ;)

szóval most már talán végre nyugi van vasárnapig*! :) és köszi mindenkinek a segítséget!!

*: max. ha lefújják azt is vihar miatt. nem tudom a jelenleg jósolt 25km/h szél mennyire számít erősnek; biztosan jobb, mint a siófoki 50km/h lett volna :D, de nem vagyok meteorológus (még... pl. már lassan jó leszek anatómiából is! kösz futás!)

uh-huh

monique | 2010-05-14 00:59:24 | 7 hozzászólás

vasárnap akarok félmaratont... versenyen, versenytempóban... még fizetnem se kell érte, le van ez zsírozva jól! :D másrészt sztem gyorsultam kicsit újabban, jobban bírom pl. az 5:40-es tempót (na nem mondom hogy ezt tervezem a félmaratonra, annál azért kicsit lassabbat). és van 1 hónap eközött meg a köv. verseny között, ami pont elég. szóval minden összejönne!

de mostanában mindig valami ellenem van...

először vasárnap-hétfőn torokfájás, féltem hogy lebetegszem. szerencsére nem, nem lettem még náthás se. ez eddig kipipálva :)

aztán tegnap reggel felkelve fájdogált a jobb térdem. erősen csodálkoztam, mert előző nap pihenőnap volt, nem csináltam semmit - utazáson kívül. ma visszagondoltam erre, és beugrott, hogy a 2 óra repülőn (fapados, nem első osztály, azaz kevés hely) üldögélés után is hasonló érzés volt a jobb térdemben, de elmúlt hamar, ezért nem tűnt fel az esetleges kapcsolat rögtön.

mindegy, aztán hamar elmúlt felkelés után, ezért kimentem futni. általában viszonylag (?) ésszel (?) futok, de most nem: nem gondoltam bele, hogy esetleg nem díjazná a térd a lejtőn futást. hát 1p lejtőn futás után kiderült, hogy tényleg nem. és ez csak a bemelegítés volt :)) de aztán hegymenetben már kussolt (meg ha jól emlékszem, síkon se panaszkodott előtte), és amikor lefutottam megint, azt elég jól bírta.

mégsem volt jó ötlet 3,5km-t futni lefelé egyben :P nem arra gondolok, hogy extrém terhelés lenne, egyáltalán nem, totál hozzá vagyok ehhez szokva, de úgy néz ki, most nem volt olyan jól terhelhető a térdem: hazamentem, ekkor még minden rendben. ültem pár órát a gép előtt, és felkelve eléggé be volt szarva a térdem (még mindig a jobb térd). nem fájt igazán, nem kattogott(?), nem volt megduzzadva, inkább olyan érzés volt, hogy mintha nem lenne teljesen helyén valahogy. ez nem tudom mit jelent. ja, vhol belül. nem oldalt. kérdés a tapasztaltabbakhoz: ez mégis mi lehet? nah meg mi a fenétől lett csak így hirtelen(?).

ez már el se múlt egész este, tökmind1 mit csináltam. azaz bizonyos testhelyzetekben elmúlt, de ha ezen változtattam, előjött megint. elkeserítő volt, mert ez a probléma nekem újdonság!

elmentem aludni és beugrott, hogy már múlt éjjel (tehát a pihenőnap+utazás utáni éjjel) is mintha nem szerette volna, ha kinyújtott jobb lábbal fekszem, de mégis sajnos úgy feküdtem, mert általában úgy szoktam. úgyhogy most behajlítva tartottam egész éjjel, és ez talán segített, mert ma reggelre kelve tünetmentes volt. azért később elég hamar kiderült a busz után futva 20m-t, hogy csak 95%-os, sőt, futva még rosszabb, mint 95%-os... egyébként is úgy döntöttem, hogy adok neki pihenőnapot, nehogy már vasárnapig bekrepáljon.

estefelé elmentem sétálni kicsit, az nem volt rossz, bár 1x éreztem. aztán egyszer futottam a füvön 1 percet, az remekül esett neki :)) (nem, nem mezítláb :P ) amúgy többnyire tünetmentes.

szóval most az van, hogy még ha 100%-osnak is érezném holnap, akkor se futok. aztán meg meglátjuk. ha verseny napjára kelve nem 100%-os, akkor kihagyom, sajnálom, ez van :(((

persze lehet túlparázom... remélem! :P nincs ebben tapasztalatom - sajnos vagy nem sajnos. pl. nem tudom, hogy hány tünetmentes nap után lehetek nyugodt... pedig van egy érzésem, hogy holnap már tünetmentes lesz.

tényleg nagyon sajnálnám, ha ki kéne hagynom; olyan remek formába hoztam magam, már saját magamhoz képest :P el tudnék képzelni olyan időeredményt, amit korábban még soha (nem, még mindig nem 2 órán belülit, azért van realitásérzékem is :))) ). mégis, ezt a versenyt nem igazán versenynek fogom fel, hanem amolyan tesztfutásnak, hogy megtudjam, mi a félmaratoni tempóm :) az elég sokat elárulna edzések, fejlesztés szempontjából :) (versenynek inkább a kékes csúcsfutást fogom felfogni, hehe!)

és pont emiatt nem akarok erre mindent feltenni, utána nem szeretnék heteket kihagyni. lesz még nike, lesz még balaton félmaraton, stb stb... ősszel annyi félmaratoni verseny van, hogy meg se tudom számolni két kezemen... de jó lenne azért egy kis tapasztalat addig is, ezért fontos nekem ez a mostani félmaraton :)

yessss...! :D

monique | 2010-05-06 02:07:47 | 29 hozzászólás

sose gondoltam volna, hogy eljön az a nap, amikor a 150-es pulzuson futva szinte repül az idő és a lábaimnak nem kellemetlen az első 30-40 perc! na, hát ezen a héten eljött (de már múlt héten is kicsit).

mi ennek a trükkje? :) az, hogy sikerült az utóbbi edzéseket 8p-es tempón belül venni!

úgy látszik nekem a 8:00 valamiféle választóvonal fizikailag és mentálisan is.
fizikailag a lábaimnak valamiért nem jó 8:00 vagy lassabb, a 7:50 már elfogadható, átmenet, a 7:30 meg már kifejezetten kellemesen esik nekik. persze lassú, de nem kellemetlen, nem fájdalmas.

na a lényeg, a 7:30-asban csak úgy suhanok :))) harapom a friss levegőt (nem koszos pesti levegő!!) és
alig bírom rávenni magam, h megforduljak a barangolásban és hazafelé induljak! és emellé nulla terhelés-érzés végig, ami a 150-es pulzusból következik, rohadt jó érzés, már-már szürreális :)))

ráadásul sokszor jobb mint 7:30-as a tempó, mert elég hepe-hupás a terep. ja, felfelé persze lassabb de vhogy felfelé kevésbé érezni a lassút. :D igaz nem sok olyan emelkedő vagy lejtő van, mint a budai hegyekben, de így is tökjó, sőt... amúgy 1db 3km-es kört találtam, ami sík, és a fene akart azon körözni... ezért most elég sok "MAF Hill" edzést loggoltam be :) bár lehet h 7:30-asban már a körözést is bírnám mentálisan! :)

amúgy már amikor máj. 1-jén 8:02 lett a tempó, tudtam h itt valami készül... pihenőnap után nekem sose jött össze korábban 8:00-hoz közeli... másnap a 7:53 igencsak pozitívan meglepett, a lábaknak is jól esett. aztán jött a betervezett pihenőnap, aztán pihenőnap után robbantottam! :)))

akkor ez most fejlődés vagy csak átmeneti valami, mondjuk a kicsit hűvösebb levegőtől? :) nehéz lenne ezt megmondani. az biztos, hogy nem a terep "könnyebb", vannak régi összehasonlítható edzéseim, meg egyébként is elég konzisztensek az adatok. és érzem is hogy gyorsabb vagyok, érzem az új energiát, jobban fel tudok "futni" az emelkedőkön anélkül, hogy 153 fölé kúszna nagyon a pulzus, nem kell belesétálni szinte, stb... azért érdekes lesz majd otthon pl. a zöldmáli úton a nagy emelkedőn kipróbálni az új erőt! :D

az biztos, h eszem ágában nincs magasabb pulzuson nyomni az alap edzéseket, ha ez ilyen jó is tud lenni! :)) a tempófutások persze más tészta. de az is jó. ;)

na és ha már tempófutások. végül is a múlt héten volt az edzésen lefutott félmaraton, annak a vége (utolsó néhány km) 175-181 között ment, az beillik laktátküszöb alatti "tempófutásnak". és én úgy képzelem, h ez a pulzustartomány számomra nagyon jó fejlesztő hatású (egész pontosan 175-184 között a legjobb nekem, mert 185-től felfelé kezd kellemetlen lenni, még ha elég sokáig is tudok futni 185 felett). lehet, h nem véletlen most a gyorsulás!? persze ezzel még kísérletezni fogok, egyébként is akartam. persze ilyet nem lehet mindennap futni, az is biztos, a túlterhelésbe nem akarok még egyszer öö, belefutni!

meg az is lehet simán, h a sok MAF edzés mostanra kezd látszódni kicsikét... meg még az is lehet, h segített az az elhatározás ami az utóbbi időben jött, h nem hagyom a lábaimat belelustulni a 148bpm alatti nagyonlassú tempóba, hanem tudatosan 150-151 körül "erőltetem". ez sokkal jobban is esett rögtön amúgy. 

érdekes kérdés még, hogy az a sok MAF futás mennyire stimuláló, mert ugye igen fontos része a MAF-os dolognak, ami sokaknak talán nem esik le, hogy sok km-t kell beletenni a fejlődéshez, és ha sok ilyet fut az ember, akkor hamarabb belekerül a lábaiba a sok km. ;) nos tartok vhol 300km-en túl, majd kiszámolom pontosan. de ami még ehhez a kérdéshez kapcsolódik személyesen nekem, az, hogy sztem nekem elég jó a teherbírásom így fiatalon nem sok más stressz mellett (nincs család még, stb..), és több terhelést bírok meg több stimuláció is kell a gyorsabb fejlődéshez. csak egy idő után talán túlzás lenne a kezdő ízületeimnek a sok km, erre is figyelni kell nekem. többek között ezért akartam elkezdeni a kicsit tempósabb futásokat (mert: kevesebb km, de mégis -elvileg- fejlesztő hatás), persze nem túl gyakran, csak amíg jót tesz. ahogy nézem a félmaraton pont jó volt, nem volt túl sok (bár a távja pont ellentmond annak, h rövidebb tempósabb futásokat akartam belerakni az edzésekbe...). meg utána a speciális hosszú (2 teljes nap!!) pihenő is jól esett. :D

najó, csak így tovább nekem! :) reméljük h a javulás nemcsak a hideg mellett van :P azért is örülök annyira, mert ennyire jó még tényleg nem voltam alacsony pulzus melletti tempót nézve, februárban sem.

persze tudom h az a 7:30-7:40 nem olyan nagy szám, de egy kezdőnek 65%-os pulzusterhelés alatt (HRR%) és/vagy MAF pulzus alatt ez tök jó!! :) ettől még tudok én 5:00 perces tempót, csak nem elég sokáig. (csak 85-90% terhelés felett, azaz néhány km, aztán vége, félmaratonról egyelőre ne álmodjunk ilyen tempóban.)

más; megjegyzés arról, hogy miért volt nehezebb a 8 perces tempó, mint a 7:30-as: a fizikai problémában benne van az is, hogy 8-as tempóban vagy annál lassabb tempóban másképp rakom a lábaimat valszeg (hegynek felfelé hamarabb előjönne, mivel az lassabb tempó, de síkon is előjönne; ha hagynám), és a vádlira-achillesre extra terhelés jut, és megfájdul a vádli alja az első 10-15p-ben, egész pontosan iszonyatosan tud feszülni. szerencsére már egy ideje rájöttem ennek az ellenszerére, emelgetni kell a sarkat néhány lépésen keresztül, amikor érzem, hogy előjönne a feszülés. 10p után már nem kell emelgetni, addigra bemelegszik valami. azt ne kérdezze senki h miért pont ez segít, csak ráéreztem! :)))
visszatérve a témához, fizikailag alapvetően nem is a vádli a fő gond, hanem globálisan az egész lábamnak nem esik jól, kellemetlen, szinte fájdalmas. 30-40p után full "bemelegszik" (?!) minden, és onnantól nem gond akár a 9p-es tempó se...

na, mentálisan pedig valamiért a 8p tempó mellett az agyam nem kapcsolt le soha úgy, mint régen, csak járt volna tovább, mint mindig... :P ez napközben nem is baj, de futás közben nem hiányzik :D ettől az idő se múlt vmi gyorsan, és azzal múlattam az időt meg kötöttem le az agyam mindig, hogy nézelődtem, mondjuk szerencsére elég gyakran láttam is vmi érdekeset :)
emellé sajnos még mindig sokszor annyira nem volt tennivalója az agyamnak, h elkezdett azon járni az eszem h hogy most jól megyek-e meg ilyenek, ennek köszönhető az a pár 160 feletti pulzus.

mondjuk most is simán nézelődnék erre-arra, meg ilyenek, főleg mert új terepeken megyek; de kicsit mégis más. arra egyelőre nem esküszöm meg, h bírnám a körözést. majd ki lesz próbálva. :)

most lehetne kérdezni h ennyi macera mellett miért folytattam a 8p-es edzéseket... :) hát mert élveztem összességében, főleg 30-40p után :) meg élveztem mindig, hogy nem terhelte le a szervezetem a dolog, ráadásul a lábaim nem voltak soha nehezek, fáradtak, "globálisan" fájósak, hanem "simák" szinte mindig, edzés után meg napközben (pedig még a csillapítás is kiment a régi cipőből a sok betonon futástól és ez nem esett le egy darabig...). sőt, baromi erősnek éreztem őket mindig... mostanában meg főleg!! :P

meg kell jegyezni itt, hogy az ízületekre azért még így is oda kellett figyelni... sok beton+csillapítás cipőben meghalt, pár napig, amíg rá nem jöttem, h mitől jelez be sípcsont és egyebek... aztán rossz stílus miatt sípcsontot majdnem leamortizáltam 4:40-es tempóban... aztán puha rekortán támadta meg a térdem :( de ezen mind túl vagyok már! :) (bár most épp a jobb lábfejem amortizáltam le régi rossz cipőben sok gyaloglás mellett kedden és szerdán... ez nem a futástól, hehe)

szóval ez így most nagyon jó! :D

2013-12 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (1 bejegyzés)
2012-04 hó (1 bejegyzés)
2012-03 hó (1 bejegyzés)
2012-02 hó (1 bejegyzés)
2012-01 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-08 hó (1 bejegyzés)
2011-07 hó (1 bejegyzés)
2011-06 hó (1 bejegyzés)
2011-05 hó (2 bejegyzés)
2011-04 hó (2 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (4 bejegyzés)
2011-01 hó (3 bejegyzés)
2010-12 hó (2 bejegyzés)
2010-11 hó (3 bejegyzés)
2010-10 hó (2 bejegyzés)
2010-09 hó (2 bejegyzés)
2010-08 hó (7 bejegyzés)
2010-07 hó (2 bejegyzés)
2010-06 hó (6 bejegyzés)
2010-05 hó (6 bejegyzés)
2010-04 hó (7 bejegyzés)
2010-03 hó (3 bejegyzés)
2010-02 hó (8 bejegyzés)
2010-01 hó (3 bejegyzés)
2009-12 hó (5 bejegyzés)
2009-11 hó (5 bejegyzés)